A II. Világháború idején a "feketézők" felvásárolták és tengerbe öntötték a gabonát, hogy fel tudják verni az élelmiszer árakat. Többnyire ugyanazok leszármazottai tették ezt, akik korábban rabszolgákat szállítottak az "Új Világba". Mára a háború előtti helyzetben, a vegyi-permetezéses és időjárásbefolyásolási módszerekkel érnek el megegyező, vagy még sokkal több, súlyosabb következménnyel járó hatást. 2010. júniusában annyira sikerült a Világ, és ezen belül Európa időjárását is befolyásolni, hogy nyáron fűteni kellett. Akkor a Posta-oldalon jeleztem, hogy az óriási mértékű terméskiesések éhséglázadásokhoz fognak vezetni, elsősorban a Harmadik Világban. Az orosz gabonatermést aszály sújtotta, ami miatt Oroszország leállította gabonaexportját, de az Ausztrál gabonatermés is tönkre ment az árvizek miatt. Az USA ekkor 1,5 milliárd dollárért vásárolt fel élelmiszereket, jelentős részben gabonát, túlságosan érthető stratégiai okokból, de üzleti megfontolásból is. Az "eredményeket" ismerjük. A művi úton kitermelt "Arab Tavasz", "előregyártott felkelésvezetőivel", a Közel-Kelet feldúlására, kifosztására, és megszerzésére irányult.

2011. elején jónéhányan "ünneprontónak" tartottak, amikor figyelmeztettem a megtervezett, és aljas indokból kirobbantott, sok gyanútlan ember halálát okozó "álforradalmi" eseményekre, pedig a 2010-es időjárásbefolyásolási, és terméskiesési tényezők egyértelműen jelezték a bekövetkeztüket. Mivel több portálon is találkoztam a vegyi-permetezés és időjárás módosítási tevékenység jóindulatú, sőt botor hiszékenységet mutató naív megítélésével, időszerű, hogy megtudja a nagyközönség is, milyen érdekek mozognak a háttérben.


A chemtrails csíkjai, amit oly gyakran láthattuk az égen, nem csak mérgezési, betegségterjesztési (Morgellons), tudatmódosítási, elektromos vezetési képesség megváltoztatásával hadászati, de természetesen anyagi haszonszerzési célokat is szolgál. A chemtrails permetezések részét képezik az időjárás-módosítási programoknak már az USA és Németország által elismerve is, és két nagy, pénzügyi piacokat érintő területnek. Az egyik, az időjárás módosításával szabályozható termékpiac emelkedése és bukása, a másik a járulékos katasztrófa-viszontbiztosítási piac.

Noha a katasztrófa-viszontbiztosítási piac kevésbé kiemelt hangsúlyt kap, annál nagyobb a jelentősége, mert amíg a termékpiac átlátható, a származékos katasztrófa-viszontbiztosítási piac zavaros. Az időjárás változtatási származékos piacon, mert ilyen is van, rendelkezésre áll a kereslet-kínálat elve szerint, hogy befolyásolják mindkét nagy, időjárástól függő piacot, vagyis a termelésit és a biztosításit is.
Amikor az időjárás-módosítás, mint technológia, lehetővé vált, az "Enron" nőtte ki magát szinte a semmiből a "legnagyobb hallá" az időjárás-módosítási származékos piacon. Bukása volt az egyik legnagyobb vállalati botrányok egyike az amerikai történelemben, melyet már sokak megvizsgálták.
Amikor az időjárás-módosítás történelmi direktívájáról beszélünk, akkor az Enronról beszélünk.

A lehető legrövidebben az Enron-ról...

Ők fejlesztették ki a legelterjedtebb korai kereskedési platformokat. Alapító tagjai az egyesülésnek, a vezető ipari partnerek voltak, és az első ismert amerikai és a nemzetközi ügyfelek az ügyletekhez. Fénykorában az Enron megkapta a Fortune Magazine a "leginnovatívabb cég" díját hat egymást követő évben, és már ők adták át az Enron-díjat a "Kiváló Közszolgálati" embereknek (?), mint Nelson Mandela és Mihail Gorbacsov.


Henry Kissinger és James Baker is dolgozott Enron tanácsadóként. Távolabbi célpontok felé utaztak, mint Kína és Kuvait, és hirdették az Enron "evangéliumát". Minden Enron volt, és látszólag semmi rosszat nem csináltak.
Az egyetlen problémája az volt, hogy az Enron részvényeit a World Trade Center 7-es épületébe tankolta (nem is érthető, hogy a 7-es épület is összeomlott, pedig nem is kapott találatot), és a könyvelést az USA legrégebbi és legnagyobb könyvelési cége, az Arthur Andersen végezte. Bár a céget már régen feldarabolták és eladták, az Enron egykori alkalmazottai most feltöltik számos egyéb pénzügyi, piaci, kereskedelmi létesítmény létszámát.

Az időjárás és az Enron

A részleg adta-vette az időjárási derivatívákat, amit stilszerűen "Enron időjárásnak" neveztek. Egy kicsi, de ígéretes társaságnak indult. Az Enron 2001-es bukásáig jelentős tényezővé nőtte ki magát. Ne feledjük el, hogy az időjárás vegyipermetezéses módosítása legalább 1996-ig nyúlik vissza, bár az alapjait már korábban megvetették. Az Enron vezérigazgatója, és testvére Tom, találtak rá az időjárási direktívák igény szerinti módosítási lehetőségére, amit megkönnyített, hogy Thomas Chichagó (Ilinois állam) vezető meteorológusa. Kiértékelték a nyári hőmérsékleti tüskéket, de télen, ősszel, és tavasszal is, és rájöttek, hogy egyfajta "sövénnyel" befolyásolni lehet a direktívákat.
Peter Miller és Ross Fusaro is írt az Enron tündökléséről és bukásáról, ahogy Loren Fox is:
"Időjárási származékok ... azután az alkalmazott dolgozik a közgondolkodás megfigyelésében, és látja az ügyfelek napi szükségleteit. John Sherriff, aki akkoriban gázkereskedelmmel foglakozott az Egyesült Államok nyugati részén, elkezdte megfigyelni a kapcsolódó származékos termékeket az időjárással kapcsolatban 1995 végén, és segítségükkel Vincent Kaminski kutatócsoportja dolgozott az ötleteten 1996-ban".

Lynda Clemmons gázkereskedőt is nagyon érdekelte ez a koncepció. Beszélgettek a vezetőkkel, hogy milyen elektromos közműveket és széntüzelésű erőműveket használnak...
1997-ben adta ki az Enron időjárási származékos erőfeszítéseiről Clemmons az anyagot, amivel nekikezdtek egy személyi időjárás-fedezeti részleg megalapításának...
Így épült fel az Enron üzleti időjárás annak idején 350 ügyféllel (akár 400 millió dolláros fedezetkénti potenciális bevétellel), és 1998-ban jött az első nyereség.

Az Enron kezdeményezte az időjárás derivatívák piacának létrehozását Európában is. Samuel Randalls tudós szerint: Az Egyesült Királyságban az első Enron időjárási származékos ügyletet a skót vízenergia kapcsán adták el. Abban az időben, 1998-ban is részt vettek a kormány kísérleti privatizációs és deregulációs rendszerének kialakításában az energiapiacon. Az Enron osloi irodája lett az alapja az európai időjárási származékos üzleteknek. 2000-ben az Enron bevezette a származékos időjárást Ausztráliában, de máshol is kínált hőmérséklet alapú termékeket pl. Sydney, Melbourne, Hongkong, Tokió és Oszaka.

2002-ben, miután a csődbe ment az Enron értékpapírosztály (beleértve az Enron Weather-t is) megvette az UBS Warburg. Még mielőtt valaki összetévesztené a céget a középértékelten (2-4) 3 ütemű Wartburg "autócsodával", megemlítendő, hogy a Warburgok a Fuggerekkel karöltve Európa középkori nagy zsidó bankárcsaládainak egyikét jelenti, és ma is úgy ártanak, ahogy tudnak. John Sherriff most tulajdonosa Lake Tahoe pénzügyi és egyéb Sherriff családi vállalkozásokat is magába foglaló cégnek. Clemmons maradt az Enron 2000-ben. Maga köré gyűjtött néhány kollégát az Enron időjárás-csapatból, és létre hozta az időjárási származékos elem viszontbiztosítási céget. Clemmons most egy független tanácsadó cég tulajdonosa.

A korrupció története

Az Enron korrupciós pénzügyi piaci kereskedése, akárcsak maga a vállalat, visszavezethető 1987-re, amit akkoriban Enron kereskedelmi műveleteknek neveztek, és "Enron olaj" néven futott. A kérdések az Enron számlák kapcsán New York-ban, az Apple Banknál kezdtek felszínre kerülni. A pénz csak úgy ömlött ebbe a megkérdőjelezhető fiókjába a banknak és átáramlottak a Csatorna-szigetekre, és tovább áramlottak Tom Mastroeni fiókjába, aki az Enron Olaj kincstárnoka volt.
Enron menedzsment próbálta megmagyarázni ezeket a pénzmozgásokat, mivel a legális profil megváltozott. Bár Mastroeni előállított számlakivonatokat és elismerte, hogy takargat valami "fentit", az Enron menedzsment nem erőltette a kérdést. Meg is megbüntették őket, de érdekes módon, az Enron könyvelő cége, az Arthur Andersen is hasonló érdektelenséget mutatott.

Miután ezt, a menedzsment által is megerősítve, a hatósági felügyelet hiánya tette lehetővé, figyelmen kívül hagyva a pozíciós korlátokat, bajba kerültek. Az Enron akkori vezérigazgatója, Borget szerint, az 1,4 milliárd dolláros veszteség mellet nincs remény a talpra állásra. Az Enron részvényei 30%-ot estek, és az Enron alapítója Ken Lay tagadta a felelősséget. 1990-ben Borget és Mastroeni csalás és a személyi jövedelemadó szabályozás megsértéséért került bíróság elé, de felfüggesztett büntetéssel megúszták(?).

Dereguláció


Ken Lay segítette a céget több pénzhez, és új pénzügyi piacokhoz (mint például az időjárási származékos piac) az energiaszektor deregulációja révén. A dereguláció olyan helyzetet teremtett, ahol Enron és mások hatékonyabban tudnák kezelni, az arbitrázst (különösen a szabályozási arbitrázst) piacokon (arbitázs = olyan lehetőségek kihasználást jelenti a tőkepiacon, amelyek a kockázatmentes hozamhoz képest 1) azonnal és 2) kockázatmentesen nyújtanak magasabb hozamot. Ezek a lehetőségek valamilyen félreárazásból adódnak).
Ken Lay látnok volt. A katonaságnál beszerzési feladatokat látott el katonai szolgálata alatt, de a Pentagonnal később is szoros kapcsolatot ápolt. A munkája adta az alapot doktori értekezésének is, amit a "Védelmi kiadások milyen hatással vannak a gazdaságra" címmel írt.
Amint azt már korábban kifejtettem írásaimban, okkal feltételezhető, hogy a hazai chemtrail permetezési és időjárás módosítási tevékenységeket részben katonai egységek végzik, de nevesítve és elsősorban a NATO. Ken Lay sok magasszintű katonai kapcsolattal rendelkezett (2006-ban elpatkolt).

Lay volt a megfelelő ember a politikai-és különösen az energiához kapcsolódó politikai kapcsolatok terén. Dolgozott a Nixon-adminisztrációban, mint a Szövetségi Hálózati Bizottság tanácsadója, majd helyettes energetikai államtitkár. Később az Enron elnök-vezérigazgatója lett, és gyakran utazott Washingtonba az "agytrösztökhöz".



A forgóajtók között létezett az Enron és a szövetségi kormány. Az Enron vezetője, Tom White elhagyta a céget, hogy csatlakozzon a Bush-adminisztrációhoz. Robert Zoellick (jelenleg a Világbank vezetője) képviselte az Enront, majd az Egyesült Államok kereskedelmi képviselője, később helyettes államtitkára lett.

Amikor Enron bevágtatott Európába, volt egy befolyásos úr az oldalukon. Szabad villamosenergia piac nem létezik és nem működhet nélkülük. A befolyásos "úr" John Wakeham, Thatcher energiaügyi minisztere volt.


Wakeham jóváhagyta az első "kereskedelmi" erőművet. Tulajdonában volt a csak 1985-ben létrehozott társaság, az Enron. Lord Wakeham döntése azt jelentette, hogy először minden nemzet egy villamos erőműszektor tulajdonosa, vagyis az Enron egyedül a piacot már nem tudta elviselni ... vagy, pontosabban, nem bírta elviselni.
Ez volt az Enron törvénye 1990-ben, amely elindította a liberalizált nemzetközi hatalommal kereskedést.
Röviddel ezután, Wakeham-et a társaság igazgatótanácsa elhelyezte az Enron Felülvizsgálati és Megfelelési Bizottságába.

Ahogy spekulálni kezdtek a rendszerrel, ahogy manipulálták a pénzügyi piacokat az időjárás módosításával szükségszerűen magukkal húzták a hírszerző ügynökségeket. Az egyik legfontosabb előny az Enron számára a versenytársakkal szemben, az információk beszezése: egyszerűen több volt belőle, mint a versenytársaiknak. Ez a részben fizikai eszközökkel szerzett információkat jelentett, de az Enron nem állt meg itt.
Foglalkoztattak CIA ügynököket, akik bármit megtalálnak bárkiről. A követés helyett az időjárást a Weather Channel vállalat meteorológus személyzetével figyeltették. Menetrend szerint, 4:30 adatokat letölteni a műholdról, és megosztani a meglátásokat a megfelelő kereskedőkkel 7:00-kor.
Az 1990-es évek végén a kutatási erőfeszítéseket abba az irányba terelték, hogy a csoport alapjait hírszerzési jelentések adják, reggel tartott eligazítással...

A Bush család


Lay-nek az Enron keresztül sok kapcsolata volt, többek közt a Bush családdal és hasonló csoportokkal is. Az elnök, George W. Bush (Bush Jr.) szeretettel hívja Ken Lay-t "Kenny Boy-nak". Greg Palast könyvében "The Best Democracy Money Can Buy" (Legjobban a demokráciában lehet pénzt vásárolni) írja, hogy ez jellemző a Bush / Enron kapcsolatokra, így: a Pioneer Lay az Enron Corp(?) cége.
Amerika első számú hatalmi spekulánsa (1,8 millió tag a 2000-es republikánus elnökválasztási kampányban).
Lay személyes tanácsadó volt Bush idején a választás utáni "átmenetben". A cég titkos találkozókat rendezett az energia tervek előkészítőivel. Bush védte a villamosenergia deregulációt, ami nagy nyereményt jelentett az Enron számára. A csőd sem jelentett akadályt.
A csődeljárás közbeni ellenőrzések után megmaradt egyharmad milliárd dollár, amit a floridai állami nyugdíj alapba fektetett az Enron. Háromszor annyit, mint bármely más állam az ötven állam közül. A csődbiztos Job Bush. A Bush-klán áldatlan üzleti tevékenységéről, akár a dél-floriadai vízrendszerről, akár a tulajdonos Azurix-ról esik szó, könyvtárnyit lehetne írni. A specializálódott magántőke kivásárlás, és a The Carlyle Group egyike a két fő családi vállalkozásoknak, és az egyik az ország legnagyobb védelmi iparral rendelkező vállalkozóinak. A chemtrail permetezés egy katonai művelet, és végrehajtása a Carlyle Group segítette geoengineering programokkal történik.


A Bush-család részvétele a rendszerben a megtévesztést, és a lakosság megölését jelenti, ami a Bush család ismétlődő bűnözői magatartását mutatja. Csak a párhuzamokat nézzük. Úgyhiszem elég alaposan ismerjük a 9/11-es önmerénylet, vagy a Clinton-féle kábítószer-maffia kapcsolatokat is, ahogy a Reagan-féle pápa elleni merényletet, vagy a pénzmosási "tranzakciókat" a BCCI londoni és Karacsi központ (Nemzetközi Kereskedelmi és Hitel Bank) részéről, ahhoz, hogy tudjuk kik mozgatják a "szálakat".
Valamikor "tejüzemben is dolgoztam. Amikor megláttam egy csótányt tudtam, hogy a padló alatti aknában csótányok százai rejtőznek, tehát kinyitottam a kazán iszapoló szelepét. A forró gőz csökkentette a létszámot, de sohasem pusztult el mind.

Ki finanszírozza a Bush-családot?

A válasz: egy kicsi befektetési bank, a Brown Brothers Harriman nevű. A Brown Brothers Harriman volt és maradt családi vállalkozás a legmélyebb értelemben. A bank félelmetes erejét és a mindenütt jelenlévő hálózatát Prescott Bush szenátor egészen 1972-es haláláig igazgatta, és a bank mai is aktív. Egészen napjainkig, a legfontosabb kulcsa minden lépésnek, ami George Bush üzleti, fedett műveletei és a politikai karrierjét illeti. A BBH egy magáncég. Nem lehet BBH részvényeket vásárolni egyetlen tőzsdén sem, mert a BBH (mint minden más nagy bank) az Egyesült Államok Federal Reserve Bank-ja alá tartozik.
Annak érdekében, hogy a friss tőke (amely több értékkel bír, mint a pénz, ami a már forgalomban van), Brown Brothers Harriman tevlkenységével hat az Egyesült Államok megrendeléseire, amit a Federal Reserve Bank pénzzel. Persze, van a BBH vállalkozások számára pénz, de amikor elkezdenek egy új vállalkozást, mint például az időjárás-módosítást is, a FED jóváhagyásával mehet csak. A FED mögötti trónon pedig NM Rothschild által képviselt Bank of England húzódik meg.

Röviden: a Bush család, Ken Lay és az Enron volt a megfelelő politikai, üzleti intelligencia katonai kapcsolatokkal, amelyek megkönnyítik az időjárásbefolyásolási programot, de jobb, ha egy tömeggyilkossággal járó bűncselekménynek nevezzük, amit minden állam törvényei tiltanak, és többnyire halállal, vagy életfogytiglannal "jutalmaznak", beleértve az USA-t is! Míg a legtöbb pénzügyi piaci kereskedelmi műveleteket sokan megbízhatatlannak tartják, az értékpapírosztályt gyakran tekinti a leginkább produktív és stabil üzletnek a főkolomposok. A geoengineering tevékenység óriási üzlet, de egyszer felelősséget is kell vállalni a következményeiért, mert a Morgan, Clinton, Bush, Rothschild, Rockefeller, Soros, Murdoch, és brit királyi retyerutya ideje is lejár, ahogy a többi gazemberé is...

/Tulok/