

Az izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu Szocsiba indul a jövõ hét elején Putyin személyes meghívására. Dmitrij Peskov, Putyin szóvivõje közölte, Netanjahu kérte, hogy sürgõsen találkozhassanak. John Kerry, amerikai külügyminiszter és Netanjahu beláthatatlan következményekrõl beszél a tervezett S-300-as rendszerek szíriai alkalmazásával kapcsolatban, de jól tudják, hogy a szíriai kezelõszemélyzet már kiképezve várja az orosz szakértõkkel a rakétákat. Lavrov azt mondta az újságíróknak: "Oroszország nem tervezi, hogy eladja az S-300 rakétavédelmi rendszert Szíriának. Oroszország már rég eladta õket. Már sokkal korábban aláírták a szerzõdést, és befejezik a szállításokat, összhangban a légvédelmi technológia berendezéseivel".

Moszkva nem enged meg egy amerikai vezetésû NATO légi hadjáratot Assad ellen, hasonlót, mint amilyen megdöntötte és kifosztotta Muammar Kadhafi rendszerét Líbiában, 2011-ben. Hozzátette, hogy az orosz fegyvereladások Szíria és Irán irányába Moszkva válasza a "nagy összefonódásra" amit az amerikai védelmi miniszter, Chuck Hagel hozott létre Izrael és USA szövetségeként április utolsó hetében. Izraelt aggasztja, hogy Moszkva esetleg úgy dönt, elküldi a hat S-300-as blokkot, ami egyenként 144 rakétát hordoz, valamint az orosz rakéta-és légvédelmi szakembereket. Hivatalosan kiképzõ-oktató legénységet adnak a kifinomult légvédelmi fegyverek kezeléséhez. Izrael kénytelen lesz kétszer is meggondolni, mielõtt megtámadja az S-300-as védelmet és az orosz tiszteket. A "légvédelmi fedél" súlyos korlátokat szab Izrael felforgató -és leigázó tevékenységének, akár Bashar Assad katonai erõi, akár a Hezbollah, akár az iráni Basij Szíria mellett harcoló erõinek védelmérõl van szó. Az "affér" nem utolsó sorban, izraeli-orosz konfliktushoz vezethet.
Az izraeli Szíria és Irán elleni agresszió tevékenységeit 2007-óta tervezik. A Nyugat gondosan ápolta a "regionális zsarnokot" Izraelt, felhasználva hallatlan háborús bûncselekmények elkövetésére a szomszédos Szíriában, abban a reményben, hogy a provokációt megtorlás követi, amely indokot teremt az Egyesült Államok és a regionális tengely számára a hosszútávú katonai beavatkozásra. A provokációk célja, hogy a régióban szélesebbre húzza a konfliktust az amerikai szponzorok számára. Mi több, amíg az USA azt hazudja, hogy elhatárolódik Izraeltõl, aki megsértette a nemzetközi békét, közösen, népirtó szektariánus konfliktust hozott létre Szíria határain az elmúlt két évben. Dokumentált az a tervezet, hogy az USA és Szaud-Arábia Izraellel katonai támadásokat hajtson végre Irán és Szíria ellen, amelyeket politikai, jogi vagy stratégiai érdekek sem indokolnak, hacsak a nyílt "népirtási és rablási érdekeket" nem tekintjük annak.

Az alattomos trükköt tervezésekor dokumentálták 2007-2009 között. Már 2007-ben azt jelentették, hogy egy amerikai-szaudi izraeli összeesküvés megdöntené Irán és Szíria kormányát, élesítve a szektás terroristákkal, akik közül sokak közvetlenül kapcsolódnak az al-Kaidához. A Pulitzer-díjas újságíró Seymour Hersh, a 2007-ben megjelent New Yorker cikkében azt írja:
"Cél, hogy aláássák Irán rendszerét, amely többnyire síita. A Bush-adminisztráció úgy döntött, hogy átalakítják prioritásokat a Közel-Keleten. Libanonban az adminisztráció együttmûködött Szaúd-Arábia kormányával, a szunnita, titkos mûveletekkel, amelyek célja, hogy gyengítse a Hezbollahot, a síita szervezetet, amely mögött Irán áll. E tevékenységek mellékterméke a militáns iszlám víziója". Az Izrael és Szaúd-Arábia közötti partnerségrõl konkrétan kijelentette:
"Politikai váltást hozott Szaúd-Arábia és Izrael új stratégiai ölelkezése, fõleg azért, mert a két országra Irán egzisztenciális fenyegetést jelent. Közvetlen tárgyalásokat folytattak a szaúdiak, mert azt hiszik, hogy nagyobb stabilitást Izrael és Palesztina adhat, Irán befolyását csökkentve a régióban".
Hogy még egyértelmûbbé tegyük, a zsidó származású szaudi "dinasztia" hatalmát már régóta az USA biztosítja. Emellett Szaúd-Arábia hivatalosan is megemlítette "gondos mérlegelése eredményét" arról, hogy nemzetet kell játszania ahhoz, hogy eltitkolja a szerepét a támogatott amerikai-izraeli, régiót érintõ törekvésekben. Úgy tartották jobb, ha Szaud-Arábia nem keveredik bele, még akkor sem, ha Izrael nyilvánosan hajt végre támadásokat Irán ellen:
"A szaúdi azt mondta, hazája álláspontja az, hogy politikai kockázatot jelent csatlakozni az Egyesült Államokhoz Irán ellen: Bandar már látható az arab világban, az is, hogy túl közel van a Bush-kormányzat . "Van két rémálmunk," az egykori diplomata mondta nekem. "Irán megszerzi a bombát, és az Egyesült Államok megtámadja Iránt. Inkább az izraeliek bombázzák az irániakat, így õket lehet hibáztatni, ha Amerikát nem is"".
(Akkoriban beszámoltunk arról a Posta-oldalon, hogy mielõtt Szaúd-Arábiát patriot rakétavédelmi rendszerekkel szerelte fel az USA, a szaudiak S-400-as rendszert vásároltak az oroszoktól, valamint T90C harckocsikat és harci-helikoptereket. Nyilván nem véletlenül, a "kettõs fedezék" reményében.)
Ezt a trükköt fejlesztették tovább 2009-ben a Fortune 500-támogatott (19. oldal) Brookings Institution dokumentumban, "Melyik utat Perzsiába?" Atekintetben, hogy a szíriai lépéseket miként használják fel Irán ellen, a következõket írják:
"...Sokkal jobb lenne, ha az Egyesült Államok adhatna egy iráni provokáció miatt, igazolást a légicsapások elindítása elõtt. Nyilvánvaló, hogy méginkább felháborító lenne, ha minél több halálos áldozattal, és minél több provokált iráni akcióval járna, amelyek még jobb indokok lehetnek az Egyesült Államok számára. Természetesen nagyon nehéz lenne az Egyesült Államokat Irán ellen ösztökélni egy ilyen provokáció nélkül. A világ többi része felismerné ezt a játékot . (Az egyik módszer, ami néhány lehetõséget biztosítana a sikerre az lenne, hogy fokozzák a titkos rendszerváltási erõfeszítéseket abban a reményben, hogy Teherán megtorlására nyíltan, vagy akár félig nyíltan válaszolnának, amelyet aztán iráni provokált agressziós aktusként festenének le.)" - 84-85 oldal, melyik utat Perzsiába?, Brookings Institution.
És:
"Izrael számára járható útnak tûnik, hogy alapos tervezés és gyakorlat után egy ilyen légicsapást hajtsanak végre repülõgépekkel, olyan közel Iránhoz, amennyire lehetséges, és ami már valószínûleg alapul szolgálhat. Izrael lehet, hogy elindítja a csapást néhány héten belül, vagy akár napok múltán, attól függõen, hogy milyenek az idõjárási és a hírszerzési körülmények. Sõt, mivel Izraelnek sokkal kevesebb szüksége van a mûvelet regionális támogatásának biztosítására, Jeruzsálem valószínûleg úgy érzi, kevésbé motivált abban, hogy várjon egy iráni provokációs támadás elõtt . Röviden, Izraelt is mozgásra készteti, hogy nagyon gyorsan végrehajtsa ezt az opciót, ha az izraeli és amerikai vezetõk azt akarják, hogy ez megtörténjen."

Azonban, amint azt az elõzõ fejezetben szerepel, a légicsapások maguk valójában csak a kezdetét jelentik ennek a politikának. Az irániak kétségkívül ismét újjáépítik a nukleáris létesítményeket. Valószínûleg bosszút forralnak, Izrael és lehet, hogy az Egyesült Államok ellen is (ami létrehoz egy ürügyet az amerikai légicsapásokhoz, vagy akár egy invázióhoz.) - 91. oldal, Melyik utat Perzsiába?, Brookings Institution.
Izrael nem várt egy kézenfekvõ indokra a támadáshoz Szíria ellen. Azt is meg kell jegyezni - különösen a Brookings Institution utolsó bekezdésben, amely betekintést nyújt abba, hogy az USA vezette tengely azt tervezi, hogy miután ezt a hallatlan nemzetközi bûncselekményt végrehajtotta - fokozatosan elnyelje a régiót a konfliktus, és végül igazolni tudja a hatályosságát a saját nyílt katonai agressziójához. Irán, Oroszország és más nemzetek, amelyek támogatják az ostromlott országot, minden bizonnyal tisztában vannak a Brookings Institution dokumentum tartalmával, és ismerik ezt a stratégiát, de el kell gondolkodni azon, hogyha minden lépést elõre elterveztek és kikürtöltek, miben "egyeztek meg" az érintettek? Meddig hülyítik az emberek tömegeit a médián keresztül hazugságokkal, mikor fogy el a cérna a kormányokat irányítókkal szemben, és meddig tart ki még a hazug politikusok nemlétezõ becsülete? Mekkora pofon kell a tömegek ébredéséhez?
A cionista mohóság és kapzsiság legyõzte a józan észt. Már nem is titkolják aljas terveiket és tevékenységeiket. A nép, az "Isten adta nép" csak bambán bámul ki a fejébõl, és nem akarja elhinni, hogy kormányaik, választott vezetõik pofátlanul a képükbe röhögve hazudják ki a szemüket, lopják el az életüket, életterüket....
/Tulok/
"Ezért nem kell elhinni mindent, amit a történelemtanulás közben elénk tárnak! Obama (BÉKE Nobel Díjas) és a brit csatlósa a saját szájuk íze szerint tálalják a világ közvéleményének a szíriai eseményeket, amelyeket karöltve Izraellel gerjesztettek! Elég vérlázító! A NOBEL-DÍJAT ODAÍTÉLÕ BIZOTTSÁG pedig elgondolkozhat, hogy mennyire melléfogtak! Nem a Díj alapítójának akarata szerint döntöttek! Õket is a világpolitika hatásai irányítják! Szememben ennek a díjnak a karizmája elveszett! Teréz anyát Obamával egy platformon említeni?! Szíria csak éppen útban volt, mert egy Irán elleni háborúban veszélyes lett volna Izraelre! Ezért egy országot és egy egész régiót tönkretesznek! A Globalizációt nem érdekli az Ember, erre rá kellene ébredni a világ összes polgárának! Remélem, hogy az USA-ban a félrevezetett tömegek lassan ráébrednek, hogy a politika nem az Õ érdekeiket tartja szem elõtt! Ezt azért írom, mert sokan olvassák az USA-ból ezt az oldalt (nem csak az ottani szolgálatok). Az utolsó évek USA-ban hozott kontroll-törvényei a teljes személyi szabadság elvételét irányozták elõ! Ezért is készülnek egy polgárháborúra! Az oroszok, kínaiak és a többi nem USA-barát ország rosszul teszik, ha tovább engedik ezt az ámokfutást a semmibe !!!!! Még mindig meg lehet törni a globalizációs erõk fölényét! Bush volt elnök még anno kijelentette, hogy azért fejlesztik ki a kisméretû atombombákat, hogy a "gonosz tengelyéhez „ tartozó országok ellen felhasználják! A neten utána tudtok nézni, hogy szerinte kik tartoznak oda! Ez a nézet nem változott azóta sem az USA-ban !"
Innen:
http://www.3dikvi...szolas.php