NavigŠciů
· F√Ķoldal
· Cikkek
· F√≥rum
· Linkek
· Kapcsolatfelv√©tel
· Keres√©s
· Vicc Rendszer
· RSS Hirek
· Vide√≥k
· VArcade

Vicc-KategůriŠk
Politika
Bíróság
√Āltal√°nos
Szólások
Cig√°ny
Zsidó
Sz√Ķken√Ķs

Fontos hŪrek
1. A feladat neve: "T√ļl√©l√©s"

2. Elmebaj... noks√°g avagy lila fordulat

3. Mindenki gyarmata

4. A kaz√°r-maffia

5. Holokauszt er√Ķb√Ķl

6. Sötét fellegek Európa egén...

7. A dzsinn kiszabadult a palackból...

8. Polgárok elleni globális elektronikus agresszió

9. Mit csináljunk a zsidókkal?

10. T√ļl sz√©p, hogy igaz legyen... (Fontos!)

11. Obama vs. MT Keshe ultim√°tum vagy h√°bor√ļ? (Terjesztend√Ķ!)

12. Saj√°t energi√°val az NWO ellen

13. A hazudoz√°s ideje lej√°rt!

14. A doh√°nyz√°s megv√©d a t√ľd√Ķr√°kt√≥l

15. Mi lesz veled emberke?

16. Rezerv√°tum

17. Tig√°z vs Esk√ľdtsz√©k

18. Az els√Ķ szemita csavar

19. Magyarorsz√°g NWO szinkroniz√°lt terror-alkotm√°nya

20. Kiknek, mikor hozzák el a "világvégét"?

21. V√°dirat, contrails kontra chem-trails!

22. "Egy √ļt √°ll el√Ķttem, melyiket v√°lasszam?"

23. Gyermekeink, Rokonaink, Barátaink élete sem érték számunkra?

24. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

25. Most akkor ki a h√ľlye?

26. DIME: Izrael tiltott fegyvere

27. Megtalálták Európa legrégebbi civilizációját

28. Az ENSZ (NWO) szerepe... és a 2010. szeptemberi jelentése

29. Az 'Angolszász misszió' és más disszonanciák

HŪrek oldalra...

RSS
HŪrek


Hunszkíta Rádió

Puzdra

PJP Egyes√ľlet
- A betiltott EGYETEMES EMB...
- Az emberis??g val??di bib...
- Szavaz??s GERM?ĀNUL, RASS...
- Ir??ni reng??s...
- M??retek az oce??n alatt...

Posta Imre
- Vil??goss??g az el??t??rb...
- BEZ?ĀRT A BAZ?ĀR - IDE M?...
- Soros azokat is elhozn??,...
- Ali Baba ??s a 40 rabbi...
- Sv??jc Eur??pa pusztul??s...

Tempo Hírek
- 740.) A Magyar Nemzeti Ba...
- 739.) SzolgŠlati köz...
- 738.) Oszolj...
- 782.) VŠlasztŠs 2022?...
- 781.) Nem kell vŠrnunk a ...

Hun Unio

Security System 1.9.0 © 2006-2008 by BS-Fusion Deutschland
  A F√∂ld leghatalmasabb √°llama City of London
A F√∂ld leghatalmasabb √°llama City of LondonEl√Ķsz√≥
Ez nem egy √∂sszeesk√ľv√©s-elm√©let, ez egy r√∂vid √∂sszefoglal√≥, melyet aj√°nlok minden hatalomra v√°gy√≥ szervezked√Ķnek, p√°rtoknak √©s ak√°r a jelen id√Ķben hatalmon l√©v√Ķknek is! Szeretn√©m ezzel felkelteni az √©rdekl√Ķd√©s√ľket, ahogyan a tov√°bbiakban is, mert az a sok hazugs√°g, amit vel√ľnk √©vsz√°zadokon kereszt√ľl demag√≥gul megetetnek, elhitettek, nem felel meg az egyetemes emberi igazs√°gnak.

City of London azoknak, akik a k√∂z√∂ss√©gi (politikai) √©letben egy kicsit is j√°rtasak biztos, hogy nem ismeretlen. De √ļgy gondolom, hogy ezek k√∂z√ľl is kevesen vannak azok, akik ezen c√©g l√©trej√∂tt√©t m√©lyebben tanulm√°nyozt√°k volna. Az √∂sszefoglal√≥val t√∂rt√©nelmileg igyekszem a legfontosabb fordul√≥ponti esem√©nyeket Wolfgang Berger tanulm√°nya alapj√°n √∂sszef√ľgg√©s√©ben bemutatni. √Ėr√ľln√©k annak, ha figyelmesen elolvasn√°tok, gondolataitokat rendezn√©tek, √©s a megold√°sra √∂sszpontos√≠tan√°tok. K√∂sz√∂n√∂m figyelmeteket √©s a sok-sok j√≥ √∂tlethez √©s megold√°shoz k√≠v√°nok sok sikert, hogy haz√°nkban egy √ļjra vir√°gz√≥ egym√°s k√∂z√∂tti b√©k√©s szeretetbeli √©letet teremts√ľnk az itt √©lni k√≠v√°n√≥ embereknek √©s az ezt k√∂vet√Ķ gener√°ci√≥knak...

/Aramis/

Nagy Britannia kir√°lya nem ura a jog gyakorl√°s√°nak. Akarata a b√≠r√≥kt√≥l f√ľgg. Nagyon sok k√∂zigazgat√°si int√©zm√©nyt hozott l√©tre, sereg√©ly m√≥don ellepett benn√ľnket tiszts√©gvisel√Ķkkel, hogy n√©p√ľnket inzult√°lja √©s vagyon√°t elpazarolja. Kirabolta tengereinket, feld√ļlta partvid√©keinket, fel√©gette v√°rosainkat √©s t√∂nkretette n√©p√ľnk √©let√©t.“
„Mi, az Amerikai Egyes√ľlt √Āllamok n√©pe, megalkottuk √©s elfogadtuk alkotm√°nyunkat, hogy ezzel megalkossuk a t√∂k√©letes uni√≥t, ami biztos√≠tja a bels√Ķ b√©kess√©gben val√≥ √©letet, az egys√©ges v√©delm√ľnket, t√°mogatja az √°ltal√°nos j√≥l√©t√ľnket (√©letsz√≠nvonalunkat) √©s a szent szabads√°gunkat, nek√ľnk √©s az elj√∂v√Ķ gener√°ci√≥knak.
Hissz√ľk, hogy minden ember egyenl√Ķnek sz√ľlettetik, azt, hogy a teremt√Ķ √°ltal minden ember a t√Ķle elk√ľl√∂n√≠thetetlen joggal, mint √©let, szabads√°g √©s az √©letben val√≥ szerencs√©j√©nek megval√≥s√≠t√°s√°val felruh√°zott. Rend√≠thetetlen√ľl hisz√ľnk az isteni gondvisel√©sben √©s mindny√°jan k√∂lcs√∂n√∂sen v√°llalva megv√©dj√ľk √©let√ľnket, javainkat √©s a szent becs√ľlet√ľnket.


Egy r√∂vid id√©zet, a sz√°munkra a mai t√°rsadalmi felfog√°sban elk√©pzelhetetlen l√°tom√°s az 1787-es √©vben, az amerikai alkotm√°ny megalkot√≥it√≥l, „a szabads√°gon kereszt√ľli boldogs√°gr√≥l“ (err√Ķl nagyon sokat lehetne √≠rni)!
Nagy Britannia kir√°lya r√©m√ľlten fogadta a h√≠rt. London nagyhatalmi urai - a kir√°lyok hitelez√Ķi, a vil√°g nagy bankjainak a tulajdonosai - viszont nagy √∂r√∂mmel fogadt√°k az amerikaiak f√ľggetlens√©gi nyilatkozat√°t.

A Bostoni mészárlás

El√Ķzm√©nyei az 1767-es angol korona t√∂rv√©nye, a „Tea Act“. A telepeseknek nem volt k√©pviselet√ľk a britanniai parlamentben. Ez okb√≥l Anglia kir√°lys√°ga nem tudott az amerikai gyarmat√°n ad√≥t bevezetni, a „kirabl√°sukat“ a korona j√∂vedelm√©t a v√°mon kereszt√ľl √©rv√©nyes√≠tette. 1773. december 16-√°n Bostonban az amerikai ellen√°ll√≥k az „East India Company“ tea rakom√°ny√ļ haj√≥it elfoglalt√°k - melyek a kik√∂t√Ķben horgonyoztak - √©s a rakom√°nyukat a tengerbe dob√°lt√°k.
Ezt k√∂vet√Ķen az angol csapatok megrohamozt√°k az ellen√°ll√≥kat √©s hatalmas m√©sz√°rl√°st vittek v√©gbe, ami „Bostoni M√©sz√°rl√°s“ c√≠men ker√ľlt be az amerikai a t√∂rt√©nelembe. A katonai er√Ķvel kik√©nyszer√≠tett v√°mokat a m√©sz√°rl√°s ut√°n m√©g jobban felemelt√©k. A katonai hadm√Ľvelet a „East India Company“ (Kelet-Indiai T√°rsas√°g) monop√≥l hatalm√°t megv√©dte. Az akkori id√Ķkben a h√°bor√ļ kiv√°lt√°si oka a tea, ma az olaj. A katonai hader√Ķ √ļgy, mint most, vagy mint kor√°bban, megv√©di a mag√°n monop√≥liumot.


Ma az amerikai aktu√°lis politik√°ban a „Tea Party“ szervez√©sei a bostoni m√©sz√°rl√°ssal akarja magyar√°zni az 1775 - 1776-os f√ľggetlens√©gi h√°bor√ļt. Ez val√≥j√°ban csak egy k√∂d√∂s√≠t√©s, a val√≥di ok az uralkod√≥ Gy√∂rgy angol kir√°ly int√©zked√©se, mely tiltotta a „Colonial Scrip“ haszn√°lat√°t. A Colinial Scrips egy a gyarmaton bevezetett jogosults√°gi jegy (egy v√°lt√≥ egy, alternat√≠v fizet√Ķ eszk√∂z), ez a v√°lt√≥ lehet√Ķv√© tette a gyarmaton √©l√Ķknek az 1694-ben alap√≠tott mag√°ntulajdonban l√©v√Ķ „Bank of England“ t√Ķzsd√©j√©n a Fontsterling haszn√°lata n√©lk√ľl az √°ruk elad√°s√°t √©s v√©tel√©t. A londoni banktulajdonosok uralt√°k Eur√≥p√°t , ami m√©g uralmukb√≥l hi√°nyzott az Amerika volt. 1828-ban a fejedelmi Hermann P√ľckler-Muskau v√©lem√©nye szerint nincs az a nagyhatalom Eur√≥p√°ban mely Rothschild n√©lk√ľl h√°bor√ļt kezdem√©nyezhetne. Heinrich Heine 1841-ben a k√∂vetkez√Ķket √≠rta: „id√Ķnk istene a p√©nz, √©s pr√≥f√©t√°ja a Rothschild
Nagy Britannia leg√©rt√©kesebb gyarmata Isten n√©lk√ľli lett, ez nem lehets√©ges.

Egy levél Londonból

1863. j√ļnius 25-√©n a Rothschild testv√©rek levelet √≠rtak a k√∂vetkez√Ķ c√≠mre: Ikelheimer, Morton & Vandergould urainak, New York City, Wall Sreet 3

A nevezett John Sheman Ohi√≥-b√≥l a k√∂vetez√Ķ ismeretekr√Ķl t√°j√©koztatott minket, hogy a k√∂zelm√ļltban a Kongresszus elfogadott rendelete a Nemzeti Bank nyeres√©ges m√Ľk√∂d√©s√©t teszi lehet√Ķv√©. A rendelet m√°solat√°t Sherman √ļr a level√©ben mell√©kelte. A rendelet kivehet√Ķen megfelel az amerikai bar√°tainknak az Angol Banksz√∂vets√©g √°ltal megfogalmazott javasoltaknak. A megjegyz√©s√ľnkben k√∂z√∂lt√ľk, hogy amennyiben ez a terv t√∂rv√©nyre emelkedik, ez vil√°gszerte a bank√°rokat hatalmas nyeres√©gekhez juttatn√°. Sherman √ļr kifejti, hogy ez a t√∂rv√©ny egyed√ľl√°ll√≥ lehet√Ķs√©get k√≠n√°l a t√Ķk√©seknek a p√©nzgy√Ľjt√©shez. A t√∂rv√©ny, a nemzet majd √∂sszes p√©nz√ľgyi hatalom gyakorl√°s√°t √°truh√°zza a Nemzeti Bankra.
Sherman √ļr ismerteti level√©ben azt, hogy azok, akik a p√©nzrendszert √©rtik √©s nyeres√©gben √©rdekeltek vagy azok, akik el√Ķnyeit ett√Ķl teszik f√ľgg√Ķv√©, nem kell, hogy ellen√°ll√°st√≥l tartsanak. A nagy n√©pt√∂meg szellemileg k√©ptelen, hogy a t√Ķke mekkora hatalmas hasznot h√ļz felismerni √©s ennek terh√©t h√°borg√°s n√©lk√ľl viselik, tal√°n m√©g √°lm√°ban sem gondol arra, hogy ez a p√©nzrendszer az √Ķ √©rdekei ellen van.

√Ėn√∂k al√°zatos szolg√°ja, Rothschild testv√©rek

1863-t√≥l 1865-ig az amerikai bankt√∂rv√©nyek egyes bankoknak kiz√°r√≥lagos jogot biztos√≠tott a bankjegyek kibocs√°t√°s√°ra. Az els√Ķ amerikai bank amely az amerikai ad√≥ss√°gkezel√©st v√©gezte, annak r√©szv√©nyeinek a nagy t√∂bbs√©g√©t a londoni Rothschild-h√°z tartotta k√©zben. A bank √°ltal kibocs√°tott bankjegyek 90%-√°nak a fedezet√©t az √°llami k√∂tv√©nyek szolg√°ltatt√°k.

Egy gyilkos Londonba szökik

Abraham Lincoln Amerika eln√∂ke, nem volt hajland√≥ a bank monop√≥liumnak elad√≥sodni √©s majd ezut√°n kamatokat fizetni. √ćgy az 1862-1865-ig tart√≥ polg√°rh√°bor√ļt az √ļgy nevezet „Greenbacks“ bankjegy nyomtat√°s√°val p√©nzelte. (a „Greenback“ val√≥j√°ban a kongresszus √°ltal enged√©lyezett fizet√©si eszk√∂z, mely az √°llam bizalm√°t √©lvezte)



F. Williem Engdahl t√∂rt√©n√©sz kutat√°sai sor√°n a Lincoln meggyilkol√°s√°n√°l el√Ķker√ľlt bizony√≠t√©kai a Londoni City Bank√°rokhoz, a Rothschild-h√°zhoz vezetnek.
A Lincoln elleni mer√©nylet v√©grehajt√≥j√°t Judah Benjamin finansz√≠rozta. Benjamin hamarosan Angli√°ba menek√ľlt, ahol mened√©kben r√©szes√ľlt, majd Londonban, j√≥l√©tben, h√°bor√≠tatlanul √©lhetett √©lete v√©g√©ig. H√©t jeles bank√°r tal√°lkozott 1910-ben teljes titoktart√°sban a Georgia partjain√°l tal√°lhat√≥ Jekyll Island sziget√©n. A szolg√°k el√Ķtti szem√©lyazonos√≠t√°suk elrejt√©se √©rdek√©ben nem sz√≥l√≠tott√°k egym√°st nev√ľk√∂n. Egy 50 √©vvel az el√Ķtti londoni javaslat alapj√°n egy t√∂rv√©nyjavaslat el√Ķk√©sz√≠t√©s√©n dolgoztak, amelyben a t√∂rv√©ny, egy mag√°nbankra ruh√°zza √°t a p√©nzmonop√≥liumot az √°llamokban.

A republik√°nus amerikai eln√∂k, William Howard Taft egy ilyen t√∂rv√©nyt soha nem √≠rt volna al√°. A bank√°roknak siker√ľlt a demokrata Woodrow Wilson szem√©ly√©ben megv√°s√°rolni ember√ľket, azt, aki az eln√∂ki sz√©kbe val√≥ emel√©s√©nek √©rdek√©ben hajland√≥ a k√©r√©s√ľket teljes√≠teni. A bank√°rok Taft Republik√°nus p√°rtj√°nak megoszt√°sa v√©get alak√≠tottak egy √ļj p√°rtot a Bull Moose Partot, melyet sz√©d√ľletes mennyis√©g√Ľ p√©nzel t√°mogattak. A sz√°m√≠t√°suk bej√∂tt. Az 1912 –es v√°laszt√°sokat Wilson p√°rtj√°val megnyerte, olyannyira, hogy √ļgy a Kongresszusban, mint a Szen√°tusban t√∂bbs√©gbe ker√ľltek.


1913-ban, Kar√°csony el√Ķtt n√©gy nappal a k√©pvisel√Ķk nagy r√©sze megkezdte hazautaz√°s√°t. K√©t nappal a Szent Este el√Ķtt, a szinte √ľres kongresszusi teremben a t√∂rv√©nyjavaslat elfogad√°sra ker√ľlt, √©s n√©h√°ny √≥r√°val k√©s√Ķbb az amerikai eln√∂k, Wilson al√°√≠rta. L√©trehozt√°k az "Amerikai Nemzeti Bankot". Ma ezt a bankot „Federal Reserve“ (r√∂viden: „FED“)-nek h√≠vj√°k. A gond ezzel csak annyi, hogy ez se nem sz√∂vets√©gi, de m√©g nemzeti sem, hanem egy mag√°nbank melynek k√ľl√∂nb√∂z√Ķ szint√Ľ nagy hatalm√ļ csal√°dok a tulajdonosai.

A rabság okozta szerencsétlenség

Az amerikai alkotm√°ny alkot√≥aty√°i l√°tom√°sai, a szabads√°gon kereszt√ľli boldogs√°gb√≥l, rabs√°gon kereszt√ľli szerencs√©tlens√©gg√© v√°ltozott. A „p√©nztermel√©s“ ma m√°r nem a bakjegyek kibocs√°jt√°sa r√©v√©n ker√ľl forgalomban, hanem √°llamhitel-levelek v√°s√°rl√°sa sor√°n. Az √°llamnak j√≥v√°√≠rnak egy hitelt, melyet majd kamattal vissza kell, hogy fizessen. A „FED“-n√©l az amerikai √°llam annyira elad√≥sodott, hogy ma m√°r cselekv√Ķk√©ptelen, vagy a „FED“ tov√°bbra is p√©nzt bocs√°jt a rendelkez√©s√©re, ha sz√ľks√©gess√© v√°lik. Term√©szetesen ezt mindig akkor teszik, mikor az √°llam a k√∂vetel√©seiket teljes√≠tette.
Az amerikai eln√∂k, Franklin D. Roosevelt m√°r 1926-ban √≠gy panaszkodott: „m√°r n√©gy √©ve keser√Ľen harcolunk a g√°tl√°stalan spekul√°nsok √©s a h√°bor√ļkon nyer√©szked√Ķ magas p√©nz√ľgyi √©s gazdas√°gi √ľzletvezet√Ķk ellen. Hozz√°szoktak az √ľzlet√ľk meg√≠t√©l√©s√©ben ahhoz, hogy sz√°mukra az amerikai korm√°ny nem m√°s, mint egy aranytall√©rt szar√≥ szam√°r. Egy szervezett p√©nz √°ltal vez√©relve ugyanolyan vesz√©lyes, mintha a maffia √°ltal lenn√©l vez√©relve.

A „FED“ oly nagyhatalommal rendelkezik, hogy nemcsak az Egyes√ľlt √Āllamok korm√°ny√°nak, de a kongresszusnak sem, vagy ak√°r a k√©pvisel√Ķ h√°znak sincs joga a k√∂nyvel√©s√ľkbe beletekinteni. Maga a n√©met sz√∂vets√©gi bank, mely a vil√°g m√°sodik legnagyobb aranytartal√©k√°val rendelkezik. - Az aranyrudak legnagyobb r√©sz√©t a „FED“ pincei m√©ly√©n t√°rolj√°k. - Egy lelt√°rt a sz√∂vets√©gi bank nem tudott kik√©nyszer√≠teni. A k√©rd√©sekre a sz√∂vets√©gi bank minden nyilatkozatot megtagad.
Az utols√≥ USA-eln√∂k, aki a „FED“ hatalm√°t el akarta venni, √ļgy h√≠vt√°k, hogy John F. Kennedy. A Kennedy-korm√°ny felismerte a v√©gtelen elad√≥sod√°st a „FED“ fel√©, ez√©rt 1963. j√ļnius 4-√©n egy Executive Order No. 11110-sz√°m√ļ rendeletet az eln√∂k al√°√≠rt, mely megteremtette a lehet√Ķs√©get a korm√°nynak, hogy ez√ľst √°ltali fedezettel doll√°rt bocs√°sson ki. (United States Note)


Az 1963-ban kibocs√°jtott k√©t k√ľl√∂nb√∂z√Ķ doll√°r-bankjegyek megtal√°lhat√≥k, m√©g mindig fellelhet√Ķk. A megk√ľl√∂nb√∂ztet√©s√ľk a fels√Ķ cs√≠kban, az eredeti Kennedy doll√°ron √°llami jegy „United States Note“, a mag√°n nyomtat√°s√ļ doll√°ron a „FED“ tal√°lhat√≥ „Federal Reserve Note“.

A hivatalos amerikai t√∂rt√©nelemben Kennedyt 1963. november 22-√©n egy szellem√©ben zavarodott mag√°nyos gyilkos √∂lte meg. Kennedy eln√∂k helyettese √©s k√©s√Ķbbi ut√≥dja Lyndon B. Johnson. Az els√Ķ hivatalos aktusa az volt, hogy az Exekutive Order No. 11110-et hat√°lyon k√≠v√ľl helyezte. Ezzel az √°llami p√©nzt kivont√°k a forgalomb√≥l, de m√°ig is elfogadj√°k fizet√Ķ eszk√∂zk√©nt. Ez id√Ķ √≥ta egyetlen egy amerikai eln√∂k sem mert a magas politik√°ba beleavatkozni. New York √©s p√©nz√ľgyi k√∂zpontja f√∂l√∂tt az amerikai t√∂rv√©nyek √©s az amerikai igazs√°gszolg√°ltat√°s rendelkezik. A t√Ķk√©nek egy demokr√°cia mindig bizonytalans√°got okozz. Egy teokr√°ci√°ban ez m√°sk√©pp m√Ľk√∂dik. Az √≥-g√∂r√∂gben a (The√≥s) istent jelent √©s a (kracie) pedig uralkod√°st. Egy isteni uralkod√°sban, √©rv√©nyes√≠tik az isteni akaratot, azok, akik magukat az √Ķ szolg√°inak tartj√°k. Ezt tette a Loyd Blankfein a Goldmann Sachs Befektet√©si Bank tan√°cs√°nak eln√∂ke, aki mag√°r√≥l ezt vallotta: "Bank√°r vagyok, √©s nem teszek m√°st, csak Isten munk√°j√°t v√©gzem". Ezen bank iskol√°j√°ban v√©gzett a jelenlegi EKB eln√∂k Mari√≥ Draghi, aki nem fog meg√©lhet√©st biztos√≠tani az embereknek. √Črdekess√©gk√©nt √©s elgondolkoztat√≥ is, hogy miut√°n Greg Smith felmondott a Goldmann Sachs-n√°l, 2012 m√°rcius√°ban a New York Times a k√∂vetkez√Ķket k√∂z√∂lte: a vil√°g legnagyobb bankj√°nak az igazgat√≥ tan√°csa kineveti √©s „h√ľly√©nek“ tartja √ľgyfeleit.

A Vatik√°n, maga sem demokratikus

Az √≥korban mocsaras vid√©knek nevezt√©k a jobb oldali Tiebe foly√≥ partja, a Milvischen h√≠d k√∂z√∂ttit ter√ľletet, amit ma Ponte Sisto „Vatik√°n“-nak nevezz√ľnk. A Vatik√°n √°llam ter√ľlete 44 hekt√°r √©s kb. 1.000 lakossal a legkisebb f√ľggetlen √°llam a vil√°gon. √Āllamform√°ja, szem√©lyi uni√≥, √°llamf√Ķ a p√°pa, Legislative, Exekutive √©s Judikative. Egy term√©sk√∂b√∂l √©p√≠tett k√©tsz√°rny√ļ k√Ķfal mely √∂sszek√∂ti az √Ārk√°di√°val, ez az √°llamhat√°r. Ezeken a falakon bel√ľl lehets√©ges a legdiszkr√©tebb √ľzleteket lebonyol√≠tani.
A szent sz√©k tulajdon√°ba l√©v√Ķ bank a Vatik√°n Bank. A pontos neve „Instituto per Opera di Relegione“ (IOR) A 70-es √©vek v√©g√©n a bankban t√∂bb √°tl√°thatatlan √ľzletet fedtek fel. Az akkori „Instituto“ vezet√Ķj√©nek Paul Casimir Marcinus √©rseknek a maffia √©s a d√©l amerikai drogkeresked√Ķkkel val√≥ kapcsolatait vetett√©k a szem√©re. A Vatik√°n Bank szoros √°tlapol√°sos kapcsolatban volt a Banco Anbrosianoval √©s ennek eln√∂k√©vel a „Isten Bank√°raRoberto Calvival.

Calvi t√∂bb postal√°da c√©geket tartott fenn a Baham√°kon √©s Panam√°ban. Marcinkus √©rsek tudom√°s√°val a l√°tsz√≥lagos c√©geken kereszt√ľl a d√©l-amerikai kokainkeresked√Ķk p√©nzeit mosta tiszt√°ra. Az olasz igazs√°gszolg√°ltat√°s 224 milli√≥ doll√°r megfizet√©se ellen√©ben a vizsg√°latokat Roberto Calvi √©s a Banco Ambrosiano ellen le√°ll√≠totta. Roberto Calvit 1982 junius 17-√©n Londonban meggyilkolt√°k, titk√°r√°t, Graziella Corrochert m√©g azon a napon Mailandban szint√©n meg√∂lt√©k. Az olasz t√∂rv√©nyek nem rendelkeznek a Vatik√°n felett, mivel egy √∂n√°ll√≥ √°llam, ez√©rt az olasz igazs√°gszolg√°ltat√°snak tov√°bbi vizsg√°latok folytat√°sa a Vatik√°n √ľgyeiben nem lehets√©ges.

The City of London Corporation


Kevesen tudj√°k, hogy a vil√°g legnagyobb p√©nz√ľgyi kereskedelmi k√∂zpontja, mely nem tartozik Nagy Britannia ter√ľlet√©hez, City of London. De ellent√©tben a Vatik√°nnal, nem rendelkezik diplom√°ciai szolg√°lattal. Csak √©rdekess√©gk√©nt √©rdemes megeml√≠teni, ha a kir√°lyn√Ķ a sz√≥j√°r√°sb√≥l ismert „Square Mile“ (n√©gyzetm√©rf√∂ld) ter√ľletre be szeretne menni, mint √°llami l√°togat√°st be kell jelentenie √©s majd a n√©gyzetm√©rf√∂ld hat√°r√°n a City mindenkori polg√°rmestere fogadja. London els√Ķ muzulm√°n polg√°rmestere a „Mayor“, 2016 m√°jus 7-t√∂l Sadiq Aman Khan, de City of London nem esik a fennhat√≥s√°ga al√°. City of London polg√°rmester√©nek megnevez√©se: „Lord Mayor“. Ezen ter√ľlet√©n v√©gzi munk√°j√°t a „City of London Corporation“, a lakoss√°g√°nak sz√°ma kb. 8000 f√Ķ. A k√ľlf√∂ldi bank-sz√©khelyeinek sz√°ma 241. Az amerikai t√Ķzsdei -√©s befektet√Ķi bankok az √ľgyfeleik vagyon√°nak nagy r√©sz√©t ide helyezik √°t. A v√°ros vezet√Ķje √©s a „Corporation“ f√Ķn√∂ke 2016-t√≥l Dr. Andrew Parmley. V√°laszt√°s √ļtj√°n ker√ľl hatalomra, minden lak√≥ egy mand√°tummal rendelkezik. Az ott sz√©kel√Ķ c√©gek √∂sszesen 23.000 mand√°tummal rendelkeznek, ezzel el√©rik a ¾ t√∂bbs√©g√©t. A Lord Mayor rezidenci√°ja a Manson H√°z, ahol csal√°dj√°val √©l. √ē fogadja az √°llamf√Ķket, korm√°nyz√≥kat √©s a nagy vil√°gc√©gek tan√°cs√°nak eln√∂keit.

Az √©v folyam√°n hellyel-k√∂zel 20 k√ľlf√∂ldi -√©s tengeren t√ļli l√°togat√°st tesz. Igyekszik a vil√°got meggy√Ķzni „a liber√°lis √°ld√°sos szab√°lyozatlan glob√°lis p√©nz√ľgyi piacr√≥l“ Folyamatosan rekl√°mozza a City szolg√°ltat√°sait, hogy a vil√°g t√Ķk√©j√©t Londonba ir√°ny√≠thassa. Az angol t√∂rv√©nyek nem vonatkoznak a City-re, a City of London Corporation maga rendelkezik az √°llamis√°g√°val, saj√°t t√∂rv√©nyei vannak, melyet √∂nmaga fel√ľgyel. Managerei a hat√°rokt√≥l f√ľggetlen√ľl, √©rt√©kpap√≠rokkal √©s devizakereskedelemmel foglalkoznak. Nincs az a b√≠r√≥s√°g, aki √Ķket felel√Ķss√©gre vonn√°, √©s nincs az a korm√°ny, mely √ľzleteiket ellen√Ķrizn√©. A City-bank√°rainak a mond√°sa, hogy a „modern kor“ kezdete 1067, √≠gy √∂regebb mint b√°rmely parlament. Gy√∂kerei visszany√ļlnak az √Ķsi polg√°ri jogokhoz √©s kiv√°lts√°gokhoz, miel√Ķtt m√©g a nom√°dok Angli√°t elfoglalt√°k volna 1066-ban. M√°r ezer √©ve, hogy a City az uralkod√≥k hitelfelv√©tel√©nek a forr√°sa. A t√∂rt√©nelemben el√©g gyakran a brit korm√°ny er√Ķszakkal toborzott civileket a haditenger√©szethez. A XIX. sz√°zadban a City f√Ķpolg√°rmestere igen csak dicsekedett azzal, hogy v√°ros√°ban a brit korm√°ny megb√≠zottjai nem mertek toborozni.

Egy puccs, mely a világbirodalom létét meghosszabbította

Az angol birodalom t√∂rt√©nete, egyben a p√©nzt√Ķke √©s City of London t√∂rt√©nete. A City gyarmati rendszerben kialakult √°ll√°spontja, minden id√Ķk „legnagyobb ellen√°ll√≥ja volt a szab√°lyozott kapitalizmusnak“. Az egyiptomi eln√∂k Gamal Abdel Nasszer 1956-ban a Szuezi Csatorna √°llamos√≠t√°s√°val, megt√∂rte az angol birodalom vil√°gkereskedelmi ellen√Ķrz√©s√©b√Ķl sz√°rmaz√≥ el√Ķny√©t .V√°laszk√©nt az angolok, sz√∂vetkezve a Izraellel √©s Franciaorsz√°ggal, megpr√≥b√°lt√°k katonailag a r√©gi √°llapotot vissza√°ll√≠tani. Mint ahogy ismerj√ľk, ez nem siker√ľlt. A legnyugtalan√≠t√≥bb volt ebben az angol Fontsterling helyzete, mivel a vil√°gkereskedelem √°rucsere forgalm√°nak a 40%-√°t Fontsterlingben bonyol√≠tott√°k. A veres√©g az angol korm√°nynak fejf√°j√°st okozott, a t√∂ke elkezdett az orsz√°gb√≥l ki√°ramlani. A korm√°ny a Fontsterlingben t√∂rt√©n√Ķ k√ľlf√∂ldre foly√≥s√≠tand√≥ hitelek √∂sszeg√©t sz√°nd√©kozott korl√°tozni, hogy ezt a saj√°t bels√Ķ gazdas√°g√°ba terelhesse. A City-t nem √©rdekelte az angol bels√Ķ gazdas√°g, hanem elkezd√Ķd√∂tt a vil√°gbirodalom tov√°bb√©p√≠t√©s√©nek folyamata m√°s eszk√∂z√∂kkel: a nemzeteket az ad√≥ss√°g fogs√°g√°ban tartani - m√©g akkor is, ha az ipari forradalom sz√ľl√Ķ orsz√°ga gazdas√°gilag √∂sszeomlik. A City a korm√°ny √°ltal tiltott Fontsterlingben t√∂rt√©n√Ķ k√ľlf√∂ldi hitelek kihelyez√©s√©t nem tudta megakad√°lyozni, √≠gy kihelyezte ezeket doll√°rban. A Bretton Woods-ban megk√∂t√∂tt valut√°k f√∂l√∂tt val√≥ rendelkez√©sek √©rtelm√©ben csakis a nemzeti bankok jogosultak valut√°juk k√ľlf√∂ldre val√≥ kihelyez√©s√©re. Csak a n√©met orsz√°gok bankj√°nak (k√©s√Ķbb N√©met Sz√∂vets√©gi Bank) volt joga DM- hitelt kiadnia, csak az amerikai jegybank „FED“ jogosult doll√°r hitel kiad√°s√°ra, mivel City of London nem tartozik Nagy Britanni√°hoz. az angol jegybank - a Bank of England - nem tudott beavatkozni, de ugyan√ļgy az amerikai jegybank, vagy az USA-p√©nz√ľgyi fel√ľgyelet sem tudta megakad√°lyozni, mert, City of London nem tartozik az USA-hoz.

Ez√°ltal a nemzetk√∂zi valutaszerz√Ķd√©sek megsemmis√ľltek egy angol-doll√°r piac j√∂tt l√©tre. Mivel a City nem r√©sze Nagy Britanni√°nak, ez√©rt nem is nevezik angolnak. De a City nem a holdon van - ha szemrev√©telezz√ľk a vil√°gatlaszt, meg fogunk lep√Ķdni - Eur√≥p√°ban tal√°lhat√≥. Ez√©rt nevezi ezt a p√©nz√ľgyi piacot, eur√≥- doll√°r-piacnak. A doll√°r piaca City of London. Majd a j√≥val k√©s√Ķbb l√©tre hozott eur√≥nak ehhez semmi k√∂ze.

A l√°nchitel tr√ľkkje


Nincs az az ember, aki az √©lete sor√°n a l√°nc levelekkel ne ker√ľlt volna kapcsolatba. Te k√ľldesz egy valakinek egy levelet, majd arra k√©red, hogy √Ķ tov√°bbi t√≠z szem√©lynek k√ľldje tov√°bb. Ez a t√≠z szem√©ly tov√°bbi t√≠z szem√©lynek tov√°bb√≠tja stb. Ha egy egyharmados √°tfed√©st besz√°m√≠tunk az akkor is a tizedik fordul√≥n√°l elm√©letileg a bolyg√≥nk minden lak√≥j√°t el√©rn√©. Ezt a j√°t√©kot a City of Londonban √ļgy nevezik, hogy „Re-Hypothecation“ √©s ez a k√∂vetkez√Ķ k√©pen m√Ľk√∂dik: veszel egy h√°zat f√©l milli√≥ doll√°r√©rt, felveszel ugyanez √©rt√©kben a City-bankjain√°l egy hitelt. Mivel nincs saj√°t t√Ķk√©d √≠gy √°t√≠rod a h√°zat a bankra √©s megkapod a f√©l milli√≥ doll√°rt. A bank a h√°zadat, mint biztos√≠t√©kot (fedezetet) bevezeti a k√∂nyvel√©s√©be, ezzel a fedezettel a bar√°tn√Ķdnek is ad hitelt h√°zv√°s√°rl√°sra, term√©szetesen a bar√°tn√Ķd szint√©n a h√°zat biztos√≠t√©k (fedezetk√©nt) √°t√≠rja a bankra. Ez m√°r szolg√°lja a harmadik h√°z v√©tel√©nek a biztos√≠t√°s√°t. Mondjuk ap√°d vesz szint√©n egy h√°zat √©s √ē szint√©n √°t√≠rja biztos√≠t√©kk√©nt (fedezet) a bankra. Mindaddig, m√≠g minden ingatlan a vil√°gban a City of London bankt√Ķke √©s vagyonnyilv√°ntart√≥ k√∂nyv√©be beker√ľl, mint foglalatk√©nt. Ha valaki nem tudja a hitel√©t t√∂rleszteni, a tulajdon √°tker√ľl a bankhoz. Az √©rt√©k-k√ľl√∂nb√∂zeti ad√≥ss√°g pedig marad a nyakadban.

Mivel ez egy sz√©p j√°t√©k, nagyon sok amerikai a p√©nz√©t Londonba utalta, mondv√°n ott gyorsan gyarapodik. 1963-ban az amerikai eln√∂k Kennedy megpr√≥b√°lta ezt a ki√°raml√≥ p√©nzmennyis√©get megakad√°lyozni, ami v√©g√ľl is nem siker√ľlt. A vil√°gban a t√∂ke kiment√©se a legt√∂bb esetben City of Londonban k√∂t ki, ott √ļjb√≥l legaliz√°lj√°k, majd √ļjra √ļtra indul, hogy az elvesztett vil√°gbirodalmat √ļjb√≥l hatalm√°ba vehesse .
Vegy√ľk a ker√©kp√°r h√°ts√≥ kerek√©t, a k√ľll√Ķk az abroncsb√≥l az agyban futnak √∂ssze vagy ford√≠tva, az agyb√≥l kiindul√≥ k√ľll√Ķk tarj√°k az abroncsot. A meghajt√°s az agyon kereszt√ľl t√∂rt√©nik, √©s fordul az eg√©sz ker√©k. City of London maga az agy, a glob√°lis p√©nz√ľgyi ker√©k √©s a k√ľll√Ķk a bolyg√≥nkon tal√°lhat√≥ szigetekkel k√∂ti √∂ssze: a Kan√°lsziget Jersey √©s a Guernsey sziget k√∂zvetlen a francia partok ment√©n, az Isle of Man Scotland √©s Irland k√∂z√∂tt, a szikl√°kra √©p√ľlt Gibralt√°r Spanyolorsz√°g √©s √Čszak Afrika k√∂z√∂tt, a Bermud√°k Amerika keleti partjain√°l, Bahama Florida partjai el√Ķtt, a Turks -√©s a Caicoin sziget d√©l keletre Baham√°t√≥l, a Cayman szigetek Kuba √©s Mexik√≥ k√∂z√∂tt, a Virgin Island keletre Puerto Ricot√≥l a Karibikn√©l √©s m√©g egy n√©h√°ny Atoll-√°k (kor√°l szigetek) a Nagy Britanni√°hoz tartoz√≥ d√©li Pacifik tengeren tal√°lhat√≥k. A sziget√°llamok lakosainak √©s vezet√Ķinek a gazdas√°gi √©letbe nem sok belesz√≥l√°suk van. A t√Ķke a mindenhat√≥. Ha b√°rki is sz√≥t emel ellene, feltart√≥ztathatatlanul √ľld√∂zik. Erre egy p√©lda a Jersey sziget Szen√°tora √©s Minisztere Stuart Syvret, akit az√©rt tart√≥ztattak le, mert azt merte kijelenteni, hogy a La-Manche-csatorna - i Jersey szigete olyan mint √Čszak Korea. A t√∂bbi m√°s szigeteken hasonl√≥ak a politikai k√∂r√ľlm√©nyek. City of London is az „A Temz√©hez r√∂gz√≠tett Offshore- sziget, mely akkora szabads√°ggal rendelkezik, ami√©rt a t√∂bbi m√°s Offshore-szigetek igen csak irigyek .“ Egy, a Londoni k√∂zigazgat√°st reformj√°r√≥l k√©sz√≠tett √©rt√©kel√©sben ez olvashat√≥: ha a logika szigor√ļ, Ha a szigor√ļ logik√°t k√∂vetj√ľk, logikus lenne, hogy a City √©s a Westminster √∂sszeolvad√°s√°t kellene javasolni. De a logik√°nak vannak hat√°rai, √©s a City helyzete ezen hat√°rokon k√≠v√ľl van. Az el√Ķbb eml√≠tett szigetek a „Korona“ szigetei, melyek kev√©sb√© tartoznak Nagy Britanni√°hoz, mint maga City of London. A szigeteknek megvannak a maguk t√∂rv√©nyei, van saj√°t korm√°nyuk - ezen szigetek egyszer√Ľen mag√°ntulajdonai a „Koron√°nak“, az Egyes√ľlt Kir√°lys√°gnak. Minden korm√°nyz√≥ a „Korona“ k√©pvisel√Ķje.
A szigeteket „offshore-nak“ nevezik: t√°vol a saj√°t partjaikt√≥l, akiknek saj√°t t√∂rv√©ny√ľk van √©s ezt √∂nmaguk ellen√Ķrzik. Ennek az „offshore-nak“ ellenkez√Ķje a „onshore“. Az „onshore“ – az orsz√°gon bel√ľli gazdas√°g, mely term√©keket, fogyaszt√°si √°rut √©s szolg√°ltat√°st biztos√≠t, melyek hasznosak √©s megk√∂nny√≠ti √©letvitel√ľnket. Az offshore a - p√©nz√ľgyi szektor, seg√≠ts√©get ny√ļjt az onshore - re√°lgazdas√°gnak az ad√≥z√°s √©s m√°s egy√©b el√Ķ√≠r√°sok elleni menek√ľl√©shez. Egyetlen egy, a Cayman-szigeteken l√©v√Ķ Ugland H√°z irodah√°z√°ban 18.000 c√©g sz√©kel. A p√©nzek mag√°nrep√ľl√Ķg√©pekkel √©rkeznek √©s rend√Ķri k√≠s√©rettel sz√°ll√≠tj√°k a bankig. Az egyik legaljasabb kolumbiai Medell√≠n-Drogenkartell feje Carlos Lehder, mikor a Bahama-szigetre, Norman’s Cay rep√ľl√Ķter√©re √©rkezett, a rept√©ren meztelen n√Ķk fogadt√°k. A meztelen csod√°latoss√°gok az Insul√°ner n√©pcsoporthoz tatoz√≥k voltak. Az el√Ķbb felsorolt 18.000 c√©gnek egyetlen egy c√©gt√°bl√°ja, de m√©g √≠r√≥asztala sincs a szigeten. Mindezek City of Londonban tal√°lhat√≥k. Washington D.C.-ben. A „Global Financial Integrity“ vezet√Ķje Raymond Baker az Offshore-rendszert a vil√°ggazdas√°g legrond√°bb fejezet√©nek nevezte a rabszolgatart√≥ rendszerek √≥ta. 1982-ben a mexik√≥i √°llameln√∂k Jos√© Lopez Portillo v√©lem√©nye szerint a „Mag√°nbank√°rok t√∂bb p√©nzt vittek ki az orsz√°gb√≥l mint az √©l√Ķ ember eml√©kezete √≥ta a gyarmattart√≥ birodalmak.

Ebben az id√Ķben a braz√≠liai √©s az argent√≠nai doll√°rk√∂tv√©nyek hozama (kamatl√°ba) majd 45% volt. A t√Ķke vagyona a jegyz√Ķnek (aki megv√°s√°rolta) kevesebb, mint egy √©v alatt megdupl√°z√≥dott. Az √©rdekess√©ge az, hogy a brazil √©s argentin doll√°rhitel hitelez√Ķi nagyr√©szt brazilok √©s argentinok voltak, kik a City of Londonon kereszt√ľl „offshore“ jegyeztett√©k. Az eg√©sz vil√°g „Henwees-ei“ kihaszn√°lj√°k ezt a kiskaput, („Henwees = „High Net Worth Individuals“, azok a szem√©lyek, akik d√∂bbenetes nagy nett√≥ vagyonnal rendelkeznek) √©s kihaszn√°lj√°k ezt a lehet√Ķs√©get. Ez egy hatalmas p√©nzmos√°si g√©pezet, mely legaliz√°lja a b√Ľn√∂z√©sb√Ķl sz√°rmaz√≥ j√∂vedelmeket, a lopott, el -√©s kicsalt, elsikkasztott, vagy tiltott fegyverkereskedelemb√Ķl, drogkereskedelemb√Ķl sz√°rmaz√≥ bev√©teleket. Londonban, hellyel-k√∂zzel 300.000-en, Oroszorsz√°gb√≥l sz√°rmaz√≥k √©lnek, az ottani zsargon √©rtelm√©ben „Londongrad“ nak nevezik √Ķket. Nagy Britannia jogszab√°lya a „domicile rule“ √©rtelm√©ben, √©lhetsz az orsz√°gban, de nem kell hogy ott lakhelyileg „domizill“ be legy√©l jelentve. √ćgy nem kell ad√≥t fizetned. Hellyel-k√∂zzel 60.000 az √ļgynevezett „Non-Doms“ ott √©l√Ķk sz√°ma. Hogy egyeseket megeml√≠ts√ľnk, az indiai ac√©lm√°gn√°s Lakshmi Mittal, sokk orosz oligarcha, sza√ļdi hercegek, a g√∂r√∂g haj√≥tulajdonos, √©s a Sussexben sz√ľletett b√°r√≥ Michael Anthony Ashcroft, a fels√Ķh√°z tagja, a „Conservative Party“ (konzervat√≠v p√°rt) eln√∂khelyettes, az „International Democrtaic Union“ kincst√°rnoka. Az ad√≥z√°sra k√∂teles lakhelye a k√∂z√©p-amerikai, a m√©g gyarmati id√Ķkb√Ķl sz√°rmaz√≥ nev√Ľ angol-honduras.

A kalózok által kifosztott államok


Az „Offshore-rendszer“ megnehez√≠ti a t√∂ke menek√≠t√©st szolg√°l√≥ √°llamok szab√°lyoz√°si er√Ķfesz√≠t√©seit, mert nemzeti, valamint nemzetk√∂zi t√Ķke szab√°lyait feszegeti. Ez term√©szetesen egyre jobban teszi t√∂nkre az „onshore-gazdas√°gokat“. A kal√≥zok offshore-vil√°ga egyszer√Ľen megzsarolja a kontinensek orsz√°gait, √©s erre van sz√°mtalan eszk√∂z√ľk.

Az eszk√∂zeik t√°rh√°za v√©gtelen, itt csak egy-kett√Ķt eml√≠t√ľnk:

Egy gazdas√°gi c√©g felvesz egy Offshore hitelt, hogy ezen k√∂lts√©geit le√≠rhassa, (cs√∂kkentheti az ad√≥zand√≥ j√∂vedelm√©t ezen kiad√°sokkal) teh√°t ad√≥t sp√≥rol meg. A m√©lt√°nyosnak felt√ľntetett mag√°nc√©gek egy hitelfoly√≥s√≠t√°si tr√ľkkel csalj√°k l√©pre √©s majd √°tveszik a hitellel t√ļlterhelt √°ldozatukat √©s az Offshore √°ltal finansz√≠rozott nyeres√©get n√©vtelen√ľl bev√©telezik (lenyelik). A szakmai berkekben haszn√°latos zsargoni kifejez√©s erre a tev√©kenys√©gre haszn√°lj√°k a „leveraged buyout“ kifejez√©st, ami nem jelent m√°st, mint azt, hogy idegen t√∂k√©vel val√≥ √°tt√©teles c√©g√°tv√©tel. A nemzetk√∂zi kereskedelemben forgalmazott hitelek 90%-ka Offshore bankokt√≥l sz√°rmaznak. Ez a nyilv√°noss√°g el√Ķtt tiszteletteljesen √ļgy kezelik, hogy a „p√©nz√ľgyi kereskedelmi piac“. A politikusaink √©s hozz√°juk tartoz√≥ tan√°csad√≥ik engedelmesen √ļgy fogalmaznak, hogy ezt a „piacot“ nem szabad elbizonytalan√≠tani, mert a t√Ķke √©rz√©keny.
A k√∂vetkez√Ķ eszk√∂z az √ļgy nevezett „re-invoicing“. Egy keresked√Ķ a Cityb√Ķl 250 milli√≥ $-√©rt olajt v√°s√°rol, mondjuk Angol√°b√≥l. Az angolai keresked√Ķi partnere viszont felsz√°mol neki 300 milli√≥ $-t √©s ebb√Ķl 50 milli√≥t Offshore-on kezelt mag√°nsz√°ml√°ra utalja. A Global Financial Integrity azzal sz√°mol, hogy a fejl√Ķd√Ķ orsz√°gok vesztes√©ge a „re-invoicing“ m√≥dszerekkel kb. 100 milli√°rd $, ami az Offshore- vil√°gban elt√Ľnik. Az eddigi felm√©r√©sek azt bizony√≠tj√°k, hogy a harmadik vil√°g t√°mogat√°s√°ra foly√≥s√≠tott √∂sszegekb√Ķl minden tizedik doll√°r egy Offshore sz√°ml√°ra folyik be.

A fosztogat√°s els√Ķ l√©pcs√Ķje az, amikor egy City of Londoni bank a fejl√Ķd√Ķ orsz√°goknak oly nagy √∂sszeg√Ľ hiteleket ny√ļjt, melyet az infrastrukt√ļraib√≥l kiindulva k√©ptelenek visszafizetni. M√°s sz√≥val, egy ilyen infrastrukt√ļr√°val rendelkez√Ķ orsz√°g nem vehetne fel ekkora hitelt. A m√°sodik l√©pcs√Ķ, hogy City of London tan√°csad√≥i ezen orsz√°gok vezet√Ķinek felv√°zolj√°k, hogy milyen lehet√Ķs√©geik vannak a mag√°nvagyonukat egy offshore-sz√°ml√°ra √°tir√°ny√≠tani . A harmadik l√©pcs√Ķ : City of London felk√©ri az IMF (nemzetk√∂zi valutaalap) munkat√°rsait, hogy k√©sz√≠ts√©k fel ezen orsz√°gok vezet√Ķit, hogy a gazdas√°gukban √©s az √°llami strukt√ļr√°iban mi a teend√Ķ, hogy a felvett hitelt t√∂rleszteni tudj√°k.

Tömegpusztító fegyver

Egy hitel mindig mag√°ban hordozza a vesz√©lyt. Ha egy ad√≥s valamilyen okn√°l fogva nem tudja a v√°llalt visszafizet√©si k√∂teless√©geit teljes√≠teni, akiben a hitelez√Ķje megb√≠zott, nem kapja a p√©nz√©t vissza. Erre is gondoltak a fin√°nc-zsongl√Ķr√∂k, ezt m√°r el√Ķre l√°tva egy megold√°st eszk√∂z√∂ltek: a hitel nem visszafizet√©si biztos√≠t√°s, az √ļgynevezett „Credit Default Swaps" (CDS). A hitelez√Ķt a biztos√≠t√≥ kompenz√°lja a hitel nem visszafizet√©se eset√©n. Ez a biztos√≠t√°st megk√∂theti b√°rki, az is, aki nem ny√ļjt hitelt senkinek, egyszer√Ľen fogad arra, hogy a szem√©ly, egy c√©g vagy ak√°r egy √°llam cs√Ķdje bek√∂vetkezik, √©s kifizetik neki az √∂sszeget annak ellen√©re, hogy neki nincs vagy nem volt vesztes√©ge. Ezek a pap√≠rok szinte t√Ľzgerjeszt√Ķk. √Ėsszehasonl√≠tva egy t√Ľzbiztos√≠t√°si k√∂tv√©nnyel, ha valaki a szomsz√©d √©p√ľlet√©t t√Ľz ellen biztos√≠tja. Ha siker√ľl neki, an√©lk√ľl, hogy fogn√°k a h√°zat √©s felgy√ļjtj√°k, egyszer√Ľen bev√°lthatja a biztos√≠t√≥n√°l k√∂t√∂tt k√°rt√©r√≠t√©si ig√©ny√©t.

A Credit Default Swaps (CDS) az √ļgynevezett hitelderivat√≠v√°k k√∂zz√© tartozik. A deriva (latinul a „derivare“ sz√≥b√≥l vezetetik le) egy fin√°nc term√©k melynek √©rt√©ke m√°s egy√©b fin√°nc term√©kekt√Ķl f√ľgg. Ha √©n egy tonna b√ļz√°t v√°s√°rolok, √©s arra v√°rok, hogy a b√ļza √°ra 10%-ot emelkedjen, a nyeres√©gem 10%. De ha √©n egy deriv√°t -on kereszt√ľl a b√ļza √°remel√©s√©re fogadok, a fogad√°som √∂sszeg√©nek a t√∂bbsz√∂r√∂s√©t is kasz√°lhatom an√©lk√ľl, hogy b√ļz√°m lenne. Ezek a fajta fogad√°sok oda vezetnek, hogy a b√ļza √°ra val√≥ban emelkedik. A 2008-as √©vben az embereml√©kezet √≥ta a legmagasabb volt a b√ļzaterm√©s, a kor√°bbiak √∂tsz√∂r√∂se. M√©gis a bolyg√≥nkon ez id√Ķben az √©hs√©g miatt milli√≥k vesz√≠tett√©k √©let√ľket. Ez nem lehet m√°snak nevezni, mint t√∂meggyilkoss√°gnak.

Egy kicsit r√©gebbi adat, de a vil√°g gazdas√°gi teljes√≠tm√©nye 2011-ben 70 billi√≥ doll√°r volt. Az ad√≥paradicsomok kereskedelm√©ben forg√≥ pap√≠rokon ezen √∂sszeg fel√©t m√°r 10 √©vvel megel√Ķz√Ķen lebonyol√≠tott√°k. Term√©szetesen a r√©szar√°nyuk ezzel szemben csak emelkedik. √ćgy a nyeres√©g√ľk az ad√≥paradicsomokban csap√≥dnak le. A derivate a piacon 2011-be 708 billi√≥ doll√°rt forgalmaztak - t√∂bb mint a t√≠zszeres√©t. Ez a p√©nzkereskedelmi piac a nemzetk√∂zi bank√ľzletek √©s a hitelk√∂tv√©nyek kibocs√°jt√°s√°b√≥l t√°pl√°lkozik. Ennek a 85 %-√°t az „offshore“ bankokon bonyol√≠tja. Az agya ennek a p√©nz√ľgyi k√∂rhint√°nak City of London. Itt k√©sz√≠tik el√Ķ a p√©nz√ľgyi t√∂megmegsemmis√≠t√Ķ fegyvereket “, amivel a p√©nz√ľgyi szektor a m√°r kirabolt √°llamokat alattval√≥kk√° form√°lja. M√°r kor√°bban, 1994. szeptember 14-√©n az ENSZ gazdas√°gi bizotts√°g√°nak √ľl√©s√©n David Rockefeller (2017. m√°rcius 20-√°n 102 √©ves kor√°ban elhunyt) a strat√©gi√°t kinyilv√°n√≠totta: „minden, amire sz√ľks√©g√ľnk van egy, a bolyg√≥t √°tfog√≥ kr√≠zis“.

H√°bor√ļ az Euro ellen


Ez a kr√≠zis legjobban az Eur√≥t az Euro-Doll√°r piacot fogja telibe tal√°lni, mert City of London hat√°rtalan mennyis√©g√Ľ hitelt osztogat √©s ez ma m√°r vesz√©lyess√© v√°lt. A vil√°gban bonyol√≠tott p√©nz√ľgyi tranzakci√≥k 40%-a doll√°r, √©s ma m√°r a 20%-a Euro. Mikor Irak az Euro fizet√©si rendszerre akart √°tt√©rni, lebomb√°zt√°k az orsz√°got. Mikor L√≠bia szint√©n √°t akart t√©rni az Euro fizet√©si eszk√∂zre a sorsa ugyanaz lett. Ami √©rdekes, hogy Anglia minden√Ľt az els√Ķ volt a „m√Ľveletekben“.
G√∂r√∂gorsz√°g eset√©ben megy ez bomb√°k n√©lk√ľl is, a m√≥dszerek l√©nyegesen kifinomultabbak. G√∂r√∂gorsz√°gban nyilv√°noss√°gra hozott adatok szerint az egy f√Ķre es√Ķ ad√≥ss√°ga a g√∂r√∂g√∂knek 30.000 doll√°r, egy amerikai√© 200.000 doll√°r. Az √∂sszes elad√≥sod√°s egy f√Ķre a vil√°gban kivet√≠tve NAGY BRITANNIA lakoss√°g√°nak a legmagasabb. G√∂r√∂gorsz√°g val√≥sz√≠n√Ľleg olyan gazdag olajban, mint L√≠bia. 2011.11.11-t√∂l Lucas Papadem√≥s volt a korm√°ny eln√∂ke. Az el√Ķdje George Papandreu a n√©pet akarta megk√©rdezni, hogy „a nemzetk√∂zi k√∂z√∂ss√©g“ dikt√°l√°s√°t helyesl√Ķen egyet√©rtsen-e vele. Ez a naiv √∂tlet az uralkod√≥i sz√©k√©be ker√ľlt, mert a „nemzetk√∂zi k√∂z√∂ss√©g“ p√°r napon bel√ľl lemond√°sra k√©nyszer√≠tette. Neki ink√°bb a fin√°ncszektort kellett volna megk√©rdeznie.

Az √ļj gyarmattart√≥ urak √©s a fin√°nck√∂zpontok k√©nyszer√≠teni fogj√°k G√∂r√∂gorsz√°got egy √°tfog√≥ mag√°nos√≠t√°sra (privatiz√°ci√≥). Az Akropolisz majd bag√≥√©rt megvehet√Ķ lesz? De mindenek el√Ķtt az orsz√°g infrastruktur√°lis fel√©p√≠tm√©nye, kik√∂t√∂k, telekommunik√°ci√≥s k√∂zpontok, k√∂zleked√©si rendszerek, a sok-sok sziget, √©s nem utols√≥ sorban a k√∂z√©ptengeri olajforr√°sok, melyek nem sok√°ra az angolsz√°sz konszernek kez√©be ker√ľlnek. Az ir√°ni eln√∂k, Mohammad Mossadegh Ir√°n olajgazdas√°g√°t a n√©p√©nek akarta. Megbuktatt√°k. Majd a perzsa sah az angol- amerikai olajkonszernekkel √©s ezek titkosszolg√°lataival egy csere√ľzletet k√∂t√∂tt: egy diktat√≥rikus tr√≥n az olaj ellen√©ben. Egy ilyen csere√ľzlettel m√©g Szaddam Husszein √©s Maummar al-Kadhafi is √©lhetn√©nek √©s orsz√°gaikat ir√°ny√≠thatn√°k. De ugyanilyen volt Woodrow Wilson esete is a Jekyll-szigetek uraival k√∂t√∂tt csere√ľzlet√©vel, egy eln√∂ki sz√©k, egy k√∂zponti mag√°nbank ellen√©be (FED).

ESM - Europa stabilit√°si Mechanismus
A Maffia felhatalmazási törvény egy állampuccshoz

There are two ways to conquer and enslave a nation” mondotta Adam Smith 250 √©vvel ezel√∂tt, (K√©t √ļt van egy nemzetet elfoglalni √©s rabszolg√°v√° tenni. Az egyik a kardon kereszt√ľli, a m√°sik √ļt ha elad√≥s√≠tom) G√∂r√∂gorsz√°g eset√©ben a m√°sodik megold√°st v√°lasztott√°k. Itt nem G√∂r√∂gorsz√°gr√≥l van sz√≥: a t√©t a doll√°rhitelek, melyet City of London kihelyez, √©s ezt csak addig tudja, am√≠g a doll√°r vezet√Ķ valuta marad. City of London √©s a Wall Street kapcsolatai igen szorosak. A Wall Street szint√©n a doll√°rb√≥l, mint vezet√Ķ valut√°b√≥l √©l. A La-Manche-csatorna sz√©lesebb a Fontsterling √©s az Euro k√∂z√∂tt, mint az Atlanti √≥ce√°n, a doll√°r √©s a Fontsterling k√∂z√∂tt. Az Eur√≥pai K√∂zponti Bank minden √°ron meg akarja akad√°lyozni a City of London √°ltal tervezett Euro- hitel-piacot. Ezt m√°r legsz√≠vesebben a m√ļltnak tekinten√©. Ez√©rt kell majd az Eur√≥t megsemmis√≠teni.

√ćgy nem csak a g√∂r√∂g√∂ket nem kell megk√©rdezni, de a t√∂bbi eur√≥pai orsz√°got sem. Az eur√≥pai stabilit√°si-mechanizmus ESM egy 700 milli√°rd Eur√≥ alapt√Ķk√©vel felruh√°zott szervezet, ami elvileg a megment√©s√ľnket szolg√°lja. Gyorsan kell, hogy reag√°ljon. A p√©nz√ľgyi piacok mindig t√ľrelmetlenek. Ez√©rt kell, hogy az ESM tagjai t√Ķkeleh√≠v√°s eset√©n visszavonhatatlanul √©s felt√©tel n√©lk√ľl 7 napon bel√ľl eleget tegyenek ennek. A doll√°rvil√°g fin√°ncszektor urai ezen az √ļton hatalmukat az eur√≥pai z√≥n√°ba kiterjesztett√©k. Az ESM tagjai √©s alkalmazottai joghat√≥s√°gi immunit√°st √©lveznek, helyis√©geik, p√©nz√ľgyi √©s vagyoni √©rt√©keik s√©rthetetlenek, szem√©lyzet√©t b√≠r√≥s√°gilag nem lehet felel√Ķss√©gre vonni. City of Londont akarj√°k l√©trehozni az eur√≥pai √∂vezetben. Ez egy egyes√ľlet ahonnan tagjaik soha nem l√©phetnek ki. Ezzel az √°llamok √©s korm√°nyai kiszolg√°l√≥ikk√° v√°lnak. Ez olyan mint a maffiatags√°g - ha √©leted fontos sz√°modra - soha nem l√©psz ki bel√Ķle. Ezzel beteljes√ľlt Adam Smith’s el√Ķrejelz√©se. City of London beteljes√≠ti azt, amit a kir√°lyi haditenger√©szet nem tudott megval√≥s√≠tani: a vil√°g leig√°z√°s√°t, ad√≥ss√°gokon kereszt√ľl…

(Amikor Wolfgang Berger tanulm√°nya k√©sz√ľlt, m√©g nem tudta, hogy az ESM ugyan√ļgy kiszolg√°ltatta √©s eladta Eur√≥p√°t, mint a hasonl√≥ kiv√©teles jogokkal felruh√°zott EU-ir√°ny√≠t√°s. Az ESM rendelkez√©s√©re bocs√°tott 700 milli√°rd eur√≥ t√ļlnyom√≥ r√©sze szint√©n C√≠ty of Londonban k√∂t ki, √©s egy jelent√Ķs r√©sz√©t arra ford√≠tj√°k, hogy Nyugat-Eur√≥p√°t lev√°lassz√°k a kifosztott √©s fikt√≠v ad√≥ss√°gokkal leterhelt Kelet-Eur√≥p√°r√≥l. Magyarul: nem lesz t√°mogat√°s, de tov√°bbra is fizetni kell mindent kital√°lt ad√≥ss√°g√©rt... /Tulok/)

Az el√Ķz√Ķ √≠r√°s els√Ķ hozz√°sz√≥l√°s√°ban jeleztem: Ne felejtsd el a t√°mogat√°si gombot megnyomni √©s az anyagi hozz√°j√°rul√°soddal is kinyilv√°n√≠tod a hovatartoz√°sodat, Tuloknak minden ezer forintra nagy sz√ľks√©ge van, seg√≠t a t√ļl√©l√©shez. "Egy mindenki√©rt, mindenki egy√©rt"!"

/Aramis/






  HozzŠszůlŠsok
#221 | Hegel - 2017.12.19. 21:03:48
http://viszavzsod...na-ii.html Haezt a szemetel√©st nem csin√°ln√°k lehet nemis lenne felmeleged√©s...hiszen a szmog ami a kiszort b√≥l √°s a egy√©b termel√©si l√©gszennyez√©s egybev√©ve lehet felel√Ķs az id√Ķj√°r√°s mut√°ci√≥j√°√©rt.

Jah azt√°n m√°r a gyerekeknek is szirm√°ja van r√©szben az √©lelmiszerekben tal√°lhat√≥ xarokt√≥l r√©szben a leveg√Ķben l√©v√Ķ koszt√≥l....holott m√©g nemis alkeszok.
#222 | Hegel - 2017.12.19. 23:22:27
Renegat : Mi baja van OV nak??? Nemlátom a visz a vizben róla az infót.
#223 | Renegat - 2017.12.19. 23:53:01
Kedves Hegel! Csak ennyi baja van:
(Nem szervi, hanem agybaj.)

http://ellenszel....viktornal/

*****************

A Holland Szabads√°gp√°rt (PVV) vezet√Ķje, Geert Wilders pr√°gai besz√©de | 2017. december 15-16.-√°n, ahol k√©tnapos konferenci√°t tartottak az eur√≥pai orsz√°gok bev√°ndorl√°s- √©s iszl√°mellenes p√°rtjainak vezet√Ķi.

http://www.dzsiha...-december/

http://www.hunhir...;id=110363

https://www.rt.co...ign=chrome

https://avilagtit...i-szakerto

http://napimigran...miniszter/

https://www.youtu...LV8n7zXhs4

https://www.youtu...pKk9BWE0ZU

*********************

Macron és kormánya elkezdett rettegni a migráns-invázió belpolitikai-gazdasági következményei -na és Merkel pozícójának megingása- miatt.

"Váratlan bejelentés a franciáknál: Rossz világ jön a migránsokra!"

http://hungaryexp...gransokra/

*********************

"TEH√ĀT, IGENIS IGAZ! Izraeli katon√°k vert√©k le a 2006-os t√ľntet√©st. Most m√°r van bizony√≠t√©k minderre! (Eddig is tudtuk, de lesz, aki m√©g a bizony√≠tott t√©nyekkel szemben is az √∂sszeesk√ľv√©s-elm√©letet fogja szajk√≥zni.)"

http://ultrainfo....egis-igaz/

https://index.hu/...rattakban/

https://search.wi...id=1641485
#224 | Satori - 2017.12.20. 21:50:01
2017. december 21. T√©li Napfordul√≥-Lencsem√°gia a t√©li id√Ķszak b√Ķs√©g√©√©rt

http://belsobeke....bosegeert/
#225 | Satori - 2017.12.21. 15:23:52
Csak egy mese:

"December 21-√©t spiritu√°lis √©rtelemben a L√©lek S√∂t√©t √Čjszak√°j√°nak is nevezik.

A Föld északi sarkpontján ilyenkor teljes a sötétség, hat hónapon át föl sem kel a Nap.

A mérsékelt övben, ahová Magyarország is tartozik, mindössze 8 és fél órás a nappal.

Ugyanakkor k√ľl√∂nleges energi√°val is rendelkezik a F√©ny sz√ľlet√©s√©nek napja.

Ne lep√Ķdj meg, ha √©rz√©kenyebb a lelked, ha meghat√≥dsz olyasmin is, amelyeken √°ltal√°ban nem szokt√°l.

A t√©li napfordul√≥n √°t√©lt medit√°ci√≥ seg√≠thet meg√©rteni, mi zajlik a l√©lekben, de arra is lehet√Ķs√©get ad, hogy √ļj, eddig ismeretlen szinteket tapasztalj meg magadban.

Az energiát szinte azonnal érezheted, amint lehunyod a szemed."

https://www.nlcaf...jelentese/

"Az √Ķsi magyars√°g egyik legnagyobb √ľnnepe is a T√©li napfordul√≥, vagy ahogyan akkor h√≠vt√°k a Karacsun volt.

A k√≠nai kr√≥nik√°k, m√°r a hunok eset√©ben is feljegyezt√©k a s√∂t√©ts√©g fordul√≥j√°nak meg√ľnnepl√©s√©t.

A tur√°ni n√©pek hitvil√°g√°ban ez a nap a meg√ļjul√°st az √ļjj√°sz√ľlet√©st jelk√©pezte.

A "sötétség" átfordulását a világosságba:

kara csun √ľnnepe.

A sztyeppei lovasnom√°d n√©pek hitvil√°g√°ban, √≠gy a magyarok√©ban is nagyon fontos szerepet j√°tszott a "T√©li napfordul√≥" meg√ľnnepl√©se.

Val√≥sz√≠n√Ľleg az √Ķsi magyar neve a "kara csun" volt.

A "kara"- feket√©t, s√∂t√©tet jelent a t√ľrk nyelvekben √©s feltehet√Ķen a r√©gi magyar nyelvben is, valamint a "csun" - fordul√°s sz√≥√∂sszet√©telb√Ķl √°llt √∂ssze az √ľnnep elnevez√©se:

Karacsun.

A s√∂t√©ts√©g √°tfordul√°sa ut√°n egyre n√Ķ a f√©ny, a nappali vil√°goss√°g ideje.

A f√©ny cs√∂kken√©s√©nek, n√∂veked√©sbe val√≥ √°tfordul√°s√°t, a majdan el√©rkez√Ķ tavasz √©s meg√ļjul√°s rem√©ny√©t √ľnnepelt√©k az Anyaterm√©szetet tisztel√Ķ √Ķsi hitvil√°gban.

A Karacsun-Kar√°csony, olyan er√Ķsen gy√∂keredzett a magyar hagyom√°nyban, hogy a magyars√°g k√∂r√©ben j√≥val k√©s√Ķbb meghonosodott kereszt√©ny √ľnnepre a Kar√°csonyra (itt m√°r J√©zus sz√ľlet√©s√©nek √ľnnep√©re) is ezt a sz√≥t vet√≠tett√©k √°t.

A legt√∂bb eur√≥pai nyelvben a Kar√°csony √ľnnep√©nek elnevez√©se J√©zus Krisztus nev√©b√Ķl sz√°rmazik (pl. angol: Christmas) vagy az √ē megsz√ľlet√©s√©b√Ķl, a sz√ľletni sz√≥b√≥l (olasz: Natale, spanyol: Navidad illetve a szl√°v nyelvekben pl. orosz: Rozsdesztvo is a sz√ľlet√©sre eml√©keztet).

Kiv√©telt szinte csak a magyar k√©pez (illetve a rom√°n: Craciun, ejtsd: kr√∂csun amely a magyar kar√°csony, esetleg egy hasonl√≥ alak√ļ beseny√Ķ illetve kun sz√≥ √°tv√©tele)."

http://www.eumet....apfordulo/

Any√°m Kara.

Valaki mit is írt a Karákról?

"1966. augusztus 7-én az "El Telegrafe" teljes oldalt szentel Móricz felfedezéseinek.

Ebb√Ķl a rendk√≠v√ľli interj√ļb√≥l arr√≥l √©rtes√ľlhett√ľnk, hogy a Kara t√∂rzs, amely a r√≥la elnevezett Kara-√∂b√∂lbe (Bahia de Caracuez) a VIII. sz√°zad v√©ge fel√© √©rkezett, azonos a magyar Kir√°lyi Szk√≠ta Kara t√∂rzzsel, amely Indi√°n kereszt√ľl v√°ndorolva, majd haj√≥zva visszat√©rt az √Ķshaz√°ba, a jelenlegi Ecuadorba."

http://www.magtud...0Janos.htm
#226 | spartakusz - 2017.12.23. 08:25:53
Sok sikert az √©letben √©s k√∂sz√∂n√∂m j√≥ k√≠v√°ns√°g√°t - z√°szl√≥nk a piros feh√©r 4x mely szimb√≥luma a val√≥s√°gnak a V--√ČR ut√°n mindig j√∂n a FEH--√ČR!

KERECSEN EML√ČKE 2017-12-23

Ha val√≥s az az √ľzenet, hogy semmi sem az aminek l√°tszik - √©s mi√©rt ne lenne az - akkor ma nem tudom, hogy 23-24-25-26-√°n a n√©gyes √ľnnepen mit √ľnnepeltetnek vel√ľnk - ezen dolgozom - de a szok√°s amit bel√©nk vertek - uralkodik rajtam is √©s √©n is k√≠v√°nok:

NAGYON SOK BOLDOG J√ČZUS SZ√úLET√ČS√ČNEK √úNNEP√ČT √ČS

OLYAN √öJ√ČVET K√ćV√ĀNOK AZ EGY VAL√ďDI IGAZ √ēSI N√ČPNEK MINT A MAGYAR, √öGY HOGY UGYANAKKOR TUDOM, HOGY

EZ A J√ď K√ćV√ĀNS√ĀG AZ EGYETEMES EMBERIS√ČGNEK SZ√ďL AMELY B√ČK√ČRE

HARM√ďNI√ĀRA √ČS BOLDOGUL√ĀSRA EGY EMBERS√ČGES √ČLETRE UTAL!

ISTEN LEGYEN MINDIG VELETEK

- AM√ćG P√ČNZ LESZ AZ √öR------

ZSEBEDB√ēL SOHA NE FOGYJON ELA P√ČNZ - UT√ĀNA NEM LESZ SZ√úKS√ČGED P√ČNZRE!

- EZT K√ćV√ĀNOM √ČN ID. KISS L√ĀSZL√ď A VIL√ĀGOSOD√ĀS NAPJ√ĀN B√ĀZAKERETTY√ČR√ēL 2017 DECEMBER 21-√ČN 13:26 √≥ra kor...


K√ČRD√ČS

;Lehet-e jónak lenni egy rossz világban,
sétálni télen kigombolt kabátban,
szalonn√°t sz√ļrni fagyos √°gra,
nem vad√°szni ny√ļlra f√°c√°nra,
koldus kezébe kenyeret nyomni,
cs√°b√≠t√≥k k√∂z√∂tt h√Ľnek maradni,
h√°zad kapuj√°t kit√°rni,
hadd jöjjön hozzád akárki,
kisgyerek könnyét letörölni,
senkivel soha nem pörölni,
dermedt verébért hajolni porka hóba,
más baját sosem hozni szóba,
békét, nyugalmat, szépséget akarni,
adni, adni, mindig csak adni,
t√∂k√©letesre lelni egy mad√°r dal√°ban…
Lehet-e jónak lenni egy rossz világban?;
K√ĀLNAY AD√ČL

YYYYYYY
Ha hívod mindig megsegít téged magyar!

Nincs rossz vil√°g csak azt hiszed, mert nem tudod mindenki j√≥nak sz√ľletett!
Ha majd megérted mágus táltos dalát: a mágus táltos ajkán az a legszebb zene, amikor tárt karral mondja, gyere magyar, gyere;

Eregy ; eregy mag n√Ķj, magasodj, minden r√ľgy az √©letf√°j√°n bizalmat √∂lt!
√Ėnt√∂zd √©ltet√Ķ viz√©vel √©s a nap szeret√Ķ meleg√©vel, vil√°gos√≠tsd meg a fordul√≥n!
Egy nap az √©let √©s v√©gtelen a k√©k √≥ce√°n viz√©ben ; ahol a k√ľzdelem a szellem!

Magyar √©s √©ber v√°llalom, nem gy√∂t√∂r a f√°jdalom, forr a dalom f√ľledbe, z√ļgja dallamom!
A tud√°sn√©pe vagyok, felv√°llalom, minden keserv√©t k√≠nj√°t lek√ľzdve √∂r√∂k√∂n √©beren!
Mert egész vagyok és a jó Isten gyermekeként soha meg nem kísértem magom!

Ne sir√°nkozz, im√°dkozz, hittel tud√°ssal, mert a szeretet ereje fel√ľlkerekedik minden rosszon!
Ha emberileg mindent megteszel √©s ez nem siker√ľl, na add fel a rem√©nyt, mert akkor j√∂n!
Bizony ; bizony √≠rom nektek, j√∂n az Isten √≠t√©let! Mely mindig megseg√≠t ezen az √ļton!

Ma írtam 2017-12-22 Bázakerettyén én id. Kiss László mindenkinek!
#227 | Satori - 2017.12.23. 15:47:08
M√°s szemsz√∂gb√Ķl:

A b√Ķs√©g m√°gi√°ja - P√°l Tam√°s spiritu√°lis √≠r√≥, v√©dikus szak√©rt√Ķ el√Ķad√°sa

https://www.youtu...Hc6bYzbbDQ
#228 | Satori - 2017.12.24. 00:28:46
"Az EU ut√°ni id√Ķkre k√©sz√ľl Magyarorsz√°g"

http://www.hidfo....yarorszag/
#229 | Hegel - 2017.12.24. 17:14:27
Ujra kell √©piteni az √©lelmiszertermel√Ķ √©s feldolgoz√≥ iparunkat meg a k√∂nny√ľiparunkat oszt j√≥napot... B√°r gondolom a kinaiak szivesen besz√°lln√°nak a nyugati xart idedob√°l√≥k hely√©be de saj√°t √©lelmiszerre van sz√ľks√©g az eg√©szs√©ges t√°√Ķl√°lkoz√°shoz √©s nem isten tudja honn√©t idesz√°llitott xart zab√°ltatni az emberekkel - m√©g az √°llatokkal se lenne eg√©szs√©ges mert m√°s a f√∂ld itt √©s m√°s m√°shol.


Valmikor egyik s√≥g√≥r√≥m megk√©rt k√ľldj√ľnk bogyiszl√≥i paprika magot neki √ľltetni..csak a lev√©lpapir k√∂z√© tehett√ľnk p√°r szemet mert canad√°ba tilos a n√Ķv√©nybevitele...el√ľltette a marad√©kot √©n itthon...mikor hazaj√∂tt √©s lecs√≥t f√∂ztem letolt mi√©rt nem olyant k√ľldtem mint az eny√©m - √©s vagy 1h vit√°ztunk mire meg√©rtettettetem (nah√°t ez? Grin ) vele hogy 1 zacsk√≥t vettem a fel√©t elk√ľldtem a marad√©kot el√ľltettem - az ize teljesen m√°s volt!
M√°s f√∂ld rezg√©s, m√°s leveg√Ķ, m√°s viz...nyilv√°n m√°s Iz.

Grin Hááát az a szó? Hogyan kellett volna?
.
#230 | Hegel - 2017.12.24. 20:09:56
http://www.hidfo....molasarol/

H√°nynom kell ett√Ķl a faxfejt√Ķl ez mi√©rt nem megy a pits√°ba ha nem tettszik neki ami itt van? √ē mondta ellehet menni...
http://www.hidfo....ial-times/ Másik okádék banda
http://www.hidfo....andorlast/ 3 a magyar igazs√°g...
http://www.hidfo....os-gyorgy/ 1 a r√°ad√°s...n√≥bel b√©kadijasok h√°borus b√ľn√∂s√∂k...

M√©g buzditj√°k is ezeket a er√Ķszakra: http://www.hidfo....k-teherbe/

nemhi√°ba ut√°ltam mindig a n√©metet angolt a nyelve ut√°n a fajt√°j√°t is...tet√ľ n√©ps√©g...

Még ezt ideszurom aztán megyek: https://vilaglato...-szuksege/

  HozzŠszůlŠs kŁldťse
HozzŠszůlŠs kŁldťsťhez be kell jelentkezni.

  …rtťkelťs
Csak regisztrŠlt tagok ťrtťkelhetnek.

KťrjŁk jelentkezz be vagy regisztrŠlj.

FelŁlmķlhatatlan! FelŁlmķlhatatlan! 33% [1 szavazat]
Nagyon jů Nagyon jů 67% [2 szavazat]
Jů 0% [0 szavazat]
Ńtlagos Ńtlagos 0% [0 szavazat]
Gyenge Gyenge 0% [0 szavazat]

Bejelentkezťs
FelhasznŠlůnťv

Jelszů



Mťg nem regisztrŠltŠl?
RegisztrŠciů

Elfelejtetted jelszavad?
ŕj jelszů kťrťse


T√ĀMOGAT√ĀS


PLAYER-1
PLAYER-2
PLAYER-3

SzavazŠs
Mikor foglalják el a zsidók teljesen Magyarországot?

M√°r elfoglalt√°k...
M√°r elfoglalt√°k...
44% [4 Szavazat]

Még 2018-ban.
Még 2018-ban.
0% [0 Szavazat]

2020-ig...
2020-ig...
0% [0 Szavazat]

Soha!
Soha!
56% [5 Szavazat]

Szavazatok: 9
SzavazŠshoz be kell jelentkezni
Elindult: 2018.04.02. 17:17

ArchŪvum