Hogyan lehet hidakat építeni a szétszabdalt társadalomban?
Írta: Tulok - Dátum: 2017.01.17. 19:10:17
Az oszd meg és uralkodj elvén dolgozó társadalmi atomizáció nem természetes jelenség, azt legerőteljesebben a pártok manipulálják!
Először tisztázzuk a társadalom meglehetősen hamis értelmezését, amit a marxista ideológia csak azért alakított ki, hogy azt ideológiai mázzal bekenve használja fel az értékrend alapú nemzet eltakarására. Sajnos a burzsoá polgári világ is hasonló úton jár, hiszen az egykori kommunista államrend által, erőszakkal államosított ipar „nemzeti vállalatai” helyett ma, a „nemzeti dohányboltok” elnevezés dívik, mint a „nemzeti” kifejezés egyik legújabb és sajnos eredményes lejáratása.
Teljes hír
Az oszd meg és uralkodj elvén dolgozó társadalmi atomizáció nem természetes jelenség, azt legerőteljesebben a pártok manipulálják!
Először tisztázzuk a társadalom meglehetősen hamis értelmezését, amit a marxista ideológia csak azért alakított ki, hogy azt ideológiai mázzal bekenve használja fel az értékrend alapú nemzet eltakarására. Sajnos a burzsoá polgári világ is hasonló úton jár, hiszen az egykori kommunista államrend által, erőszakkal államosított ipar „nemzeti vállalatai” helyett ma, a „nemzeti dohányboltok” elnevezés dívik, mint a „nemzeti” kifejezés egyik legújabb és sajnos eredményes lejáratása.
Tisztázzuk tehát mi a társadalom és hogyan viszonyul hozzá a nép és a nemzet, mint a társadalmat alkotó rétegek! A Wikipédia szerinti három, értelmező, fogalom-meghatározás:
Köznapi értelmezés
A társadalom köznapi értelmezése nagyobb embercsoportot jelöl, akik egyfajta rend szerint együtt élnek…..

Társadalomtudományos meghatározás
Anthony Giddens így határozta meg a társadalom szót: "A társadalom a politikai uralom egy adott rendszerének alávetett, különálló területen élő és a körülöttük lévő csoportoktól eltérő identitással rendelkező emberek csoportja"… Még elvontabban a társadalom önálló egyedek közötti kapcsolatok hálózata. A társadalom kifejezést szintén gyakran használják kölcsönösségi viszonyrendszeren alapuló közösségekre.

Politikai értelmezés
Magától értetődik a társadalom jelentésében, hogy a tagjai… alatt gyakran egy ország állampolgárainak közösségét értik. Sőt, amikor a polgári jólétet biztosító nemzeti intézmények vonatkozásában használják, a társadalom kifejezés magának az országnak lesz a szinonimája. A társadalom legtágabb jelentése az egész emberi faj, amely az állatvilágból kiemelkedve új típusú létformákat hozott létre. Hívőként ugyan tagadom az állatvilágból való emberi kiemelkedés lehetőségének elméletét. Ám tudom, hogy a liberális materialista gondolkodásban ez egy bevett formula, így nem is tagadom, hogy léteznek olyan személyek, akik valóban nem Isten teremtményei!
A társadalom szó tehát ténylegesen a "társ" szóból született a latin societas ("társadalom") mintájára úgy, ahogy a Kossuth idejében használatos "álladalom" vagy éppen a "forradalom" szó is. Szerintem tehát a társadalom általánosan használt értelme – az etnikai jelzővel együtt – egy-egy ország azonos kulturális közegében élő, ám abba különböző módon illeszkedő, de azon a területen tartózkodó emberi csoportokat jelent. Vagyis létezik magyar társadalom, de francia, német és amerikai is. Ez utóbbi alatt az USA társadalmát értem, kik heterogén etnikai eredettel ugyan, de viszonylag azonos (pénzalapú) közös kultúrát teremtettek maguknak. A magyar társadalomban régóta nem jelent meg annak igénye, hogy tisztázódjon milyen társadalmi rétegek is vannak jelen? A marxizmus próbálta a munkás-paraszt osztálynak és az értelmiségnek, mint egy rétegnek definícióját meghatározni, ám e besorolásnak szinte csak és kizárólag hatalommegtartási okai voltak.
A nyugati filozófia részben más irányt képvisel. A felvilágosodás korában jelenik meg az ún. társadalmi szerződés, amely a nép és a hatalmon lévők alkotmányban rögzített megállapodása. Ebben az emberek veleszületett jogaik egy részéről lemondanak a közösség, a szervezett államhatalom javára, de joguk van az állam irányítóinak ellenőrzésére közvetett (Montesquieu mintája) vagy közvetlen módon (Rousseau mintája). Bevallom számomra ezek az elméletek egyáltalán nem kielégítőek, mert hiszek az arisztotelészi politeia közjót szolgáló voltában, s így a társadalmat csak a szokásjogok – vagy az isteni jog – korlátai között tudom értelmezni, s nem tudom elfogadni társadalmi szerződésnek azt, ami ma a demokratikus hatalmi manipulációk során hibásan kialakult. A társadalmak milyensége attól is függ, hogy milyen az erkölcsi szintje, fejlettsége az erőforrások elosztásának rendszere. Strukturális felépítésük és politikai rendszerszerveződésük mellett még a gazdaságot is jellemzően meghatározza, hiszen a világ viselkedési normáit jogrendszereik írják le. Ezért vannak primitív és civilizált társadalmak, sőt a közös kultúra, hagyományok, vallás, vagy más értékek, több népet is egyesíthet társadalommá. Ilyen az iszlám, keresztény, keleti, nyugati stb.

Álláspontom szerint tehát minden államnak létezik társadalma, amely három – jellemzően elkülönült – értékrendi csoportból áll. Az etnikai alapú és a túlélésre berendezkedett NÉP-ből, valamint a nép legjobbjaiból értékrendjük alapján kiemelkedő NEMZET-ből és ál-vendégekből, vagy lakosságból áll. Utóbbiak csak laknak e területen, bár profitszerző, illetve élősködő életmódot folytatva.
A címben megjelenő társadalmi szétszabdalás tehát nem átok és nem eleve elrendelés, hanem a bankárkaszti, élősködő-kapitalista életmód velejárója. A hidat tehát nem a hármas tagolású társadalomban kell megépíteni, hanem a nép és a nemzet között azért, hogy legyen valós érdekképviselete a magyar népnek, s tisztázható legyen kik a magyar nép és kik a nemzet tagjai! Azt ugyanis, hogy kik az ál-vendégek és kik a csak itt lakó élősködők: könnyű eldönteni. Hiszen a nemzet hű tagjai között volt és ma is van jó néhány etnikailag egyáltalán nem magyar származású ember. Ugyanis a nemzet nem etnikai kategória, hanem kizárólag értékrendi! Azon idegen ugyanis, aki a magyar nép értékrendjét vallja és tetteiben is mellette áll, az nagyon is tagja lett a nemzetnek! Ezért van az, hogy egyes rajtunk élősködők még a saját véreiket is hajlandók kiátkozni, mert a magyar értékrend mellé álltak!
Bizonyos – igen erőszakos vallási és részben etnikai csoportosulások – folyamatosan vádolnak minden magyart és a magyar értékrendbe beilleszkedő hitsorsosaikat, mert nem hajlandóak elviselni, hogy vonzó alternatívát kínál a magyar értékrend, s ezért gyűlölnek minket.
(Tehát ne a társadalomban építsen hidat a nemzeti párt, hanem tegye érthetővé a nép számára, hogy csak a nemzeti értékrend lehet a jövő!)

Szeged, 2017-01-13 /Bene Gábor/